Májusban az irányadó, két hónappal korábbi tőzsdei árnál 6 százalékkal drágábban, egyszersmind rekordösszegért, ezer köbméterenként átlag 1364 euróért vettük a gázt az oroszoktól – számítottuk ki a KSH most frissített külkereskedelmi adataiból. Bár Magyarország orosz gáztarifáját az Orbán-kormány változatlanul titkosként kezeli, lapunk a nyilvános adatok alapján február óta havonta közöl a három hónappal korábbi orosz gázárunkra vonatkozó, a jelek szerint igen pontos becslést. Ez idő alatt arra jutottunk, hogy a tavaly októbertől hatályos új magyar-orosz gázszerződés szerinti árunk a Ttf-nek nevezett, Európában irányadó, holland gáztőzsde két hónappal korábbi átlagához igazodik. Emellett – az előző szerződéshez hasonlóan - a nagy piaci ugrásokat és eséseket némiképp ellapítva, de teljes egészében érvényesítik. Idén februárig, cikksorozatunk kezdetéig, alighanem a titkosság biztos tudatában, Vlagyimir Putyin, Orbán és teljes propaganda-arzenáljuk, finoman szólva túlzó, de sokszor – mint utóbb kiderült - valótlannak is nevezhető állításokat tett orosz gázárunkról. Az – éles nagyotmondási versenyben – legkirívóbbnak kétségkívül az orosz elnök februári nyilatkozata számított, miszerint februárban Magyarország a piaci ár ötödén kapta volna a gázt. Ehhez képest három hónappal később a KSH-adatok alapján közzétettük, hogy az oroszok februárban a piaci árnál éppenséggel 30 százalékkal drágábban mérték Magyarországnak a gázt.
Gulyás Gergely egyébként a kérdés kapcsán a szombati, „rendkívüli”, szinte csak energiakérdésekkel foglalkozó kormányinfón epésen megjegyezte, hogy e kijelentést több sajtótermék fideszes politikusoknak tulajdonítja, miközben ők soha ilyet nem mondtak. Ha ezúttal tételes hazugságon nem is kaptuk a kancelláriaminisztert, a net bugyraiban azért találni olyan fideszes választási hirdetést, ahol Putyin szavait a kétely legkisebb jele nélkül vetítették Orbán fotójára, aki úgymond „ezt is elintézte” nekünk. Mindazonáltal a tavaly újrakötött magyar-orosz gázszerződés kapcsán Orbán és csapata is élt a valótlansággal határos, legalábbis erős csúsztatásokkal. Ilyen például, hogy a megállapodás révén a kormány biztosítaná a rezsicsökkentés fenntartását, vagy hogy az új szerződés bármiben is „jobb” lenne az előzőnél. Az augusztus 1-től hatályos lakossági rezsiemelés kapcsán előbbi kijelentésbe Tóth Bertalan MSZP-társelnök bele is kapaszkodott, költői kérdésként felvetve: ha a – változatlanul élő - magyar-orosz gázszerződés biztosítaná a rezsicsökkentés fenntartását, akkor a „világpiaci árakra” hivatkozva most miért emeli mégis az Orbán-kormány a lakossági energiadíjakat.
Szijjártó szerint kiszolgáltatottak vagyunk
Ha nagy mennyiségű gázt akarunk vásárolni Közép-Európában, Oroszország az egyetlen forrás – ismételte el a kormánypropaganda megszokott fordulatát a Külgazdasági és Külügyminisztérium tegnapi közleménye szerint a Fox News nevű amerikai tévécsatornának adott nyilatkozatában Szijjártó Péter tárcavezető. Lett volna más lehetőség, ha az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV a fekete-tengeri földgáztartalékok kitermelése mellett dönt, de a projekt végül kútba esett – mondta. (E tárgyban a felkészítő brosúra alighanem frissítendő: a Romgaz nevű román állami gázvállalat épp hétfőn vette meg a helyzet megoldása érdekében az ExxonMobil tulajdonrészét.) Arra a kérdésre, hogy a kormánynak van-e b-terve, ha Oroszország zsarolja Európát az energiaellátással, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy ez nem tervek, álmok vagy illúziók, hanem fizika és matematika kérdése. Lehet álmokat szőni, de ha nincsenek más források és lehetőségek a térségben, akkor egyértelműen egyoldalúan védtelen pozícióban vagy – közölte. A Magyarország környékén található lng-terminálok teljesítménye sem elegendő az orosz földgáz kiváltásához – fűzte hozzá.
Lapunk számításai szerint a májusi, orosz gáztarifánk viszonyítási alapjának tekinthető, márciusi Ttf 1282 eurón állt, ami tehát szűk száz euróval alacsonyabb az oroszok által ez alapján nekünk kiszámlázott összegnél. Egyébként mindkét érték brutális, körülbelül 60 százalékos emelkedés az azt megelőző hónaphoz képest. Az oroszok 2017 vége óta számításunk szerint átlag 7,8 százalékos felárral dolgoznak.
A kép az egyazon havi gázárak összevetésével sem rózsásabb, sőt. Eszerint ugyanis májusban az oroszok közel 50 százalékkal többet kértek tőlünk a gázukért, mint amennyibe az ugyanakkor az irányadó európai gáztőzsdén került.
A KSH-adatok alapján végzett becslésünk szerint egyébként az MVM szintén rekordösszeget, 506 forintot fizetett a gáz minden köbméteréért az oroszoknak. A szintén közölt forgalmi adatokkal felszorozva arra jutunk, hogy az állami gáznagykereskedő májusban 56 milliárd forinttal – 30 százalékkal – többet fizetett a „rezsicsökkentés biztosítékának” nevezett gázért, mintha ugyanakkor, ugyanannyit a holland tőzsdén vett volna meg. Az árazás időbeli elcsúsztatása miatt egyébként Magyarország orosz gáztarifája további négy hónappal előre becsülhető, ami szinte összeomlással fenyeget. A Ttf áprilisi-júniusi, viszonylagos megnyugvása után a júliusi átlagár ugyanis nem kevesebb mint 1684 euróra ugrott. Emiatt a - kormány által is szorgalmazott - gáztároló-feltöltés valóban korábban elképzelhetetlen mértékű költségvetési forrásokat igényel. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a fűtőanyag árát a „rezsicsökkentett” lakossági gáztarifában változatlanul 50 forinton tartják nyilván, nem csoda, hogy emiatt az MVM idei tőkeigénye Orbán Viktor bevallása szerint csak idén több mint 2 ezer milliárd forintra duzzadt. Ennek érdekében gyűjtenek idén hétszázmilliárdos „rezsialapot” az ágazati különadókból, illetve emelték többszörösükre augusztus 1-i hatállyal az „átlagot meghaladó” lakossági áram- és gázfogyasztás tarifáit.
Júniusban Moszkva alig szállított fűtőanyagot
Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődtek az Egyesült Államok cseppfolyósítottföldgáz- (lng-) kiviteli képességei – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusi gázpiaci körképéből. Ennek következtében következő havi az európai termékárak megawattóránként közel 50 euróval nőttek. A legmagasabb érték a Ceegex nevű Közép-Európai Gáztőzsdén 140,77 euró volt, a záróárak pedig 138,66-143,17 euró között alakultak. Az európai piacokra 7 százalékkal kevesebb gáz érkezett. Az orosz források 61 százalékos csökkenését az lng és a norvég szállítások sem tudták ellensúlyozni. A hónap elején megszűnt az orosz szállítás Hollandiába és Dániába. A – németeket az oroszokkal a tenger alatt összekötő - Északi Áramlat vezetéken a hónap végére a májusi átlaghoz képest a szállítás 60 százalékkal csökkent. A – dél felől Magyarországig tartó - Török Áramlat szállításai egy hetes, tervezett karbantartás miatt estek vissza, havi szinten 27 százalékkal.
