oktatás;Magyarország;Orbán-kormány;Európai Bizottság;béremelés;pedagógusok;program;

2022-08-10 06:30:00

Az Orbán-kormány beismerte, hogy valami nincs rendben, most mindent megígér a tanároknak az uniós pénzért

A kabinet hirtelen meglátta az évtizedes gondokat, az Európai Bizottságnak elismerte, Magyarországon az egyik legalacsonyabb a pedagógusok fizetése.

Az Orbán-kormány célja, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát, a bérfejlesztés eredményeként elért bérszínvonal megőrzése érdekében pedig az infláció mértékének megfelelő indexálást is vállalnának 2029-ig – derült ki a kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott, a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű stratégiából.

Vagyis – ha az erre szánt pénzeket megkapja Magyarország – az eddigiektől eltérően inflációkövetővé tennék a pedagógusbéreket, legalábbis a következő néhány évre. 

Bár Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn úgy nyilatkozott, a pedagógus „nem lehet elkeseredett, megtorpant ember”, a kormányzati program meglehetősen elkeserítő képet fest a magyar pedagógusok jelenlegi helyzetéről. Elismerték, amire az érdekvédelmi szervezetek már éve óta figyelmeztetnek:

Belátták továbbá, hogy az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya: a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban, illetve Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a törvény szerint meghatározott pedagógusbér és az átlagbér is.

Elismerték azt is, hogy a 2013-ban bevezetett pedagógus életpálya modellnek komoly hibái vannak: az egyik, hogy „általában jelentős” szolgálati időre van szükség ahhoz, mire egy pedagógus eléri azt a fizetési fokozatot, amelyből meg is tud élni. A legmagasabb fizetési fokozatot például csak 42 év után lehet megszerezni, amit így a tanárok csak rövid ideig kaphatnak, és nem is minden tanárnak sikerül elérnie.

A tervek szerint kiemelt figyelmet fordítanának azokra a pedagógusokra, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak: nekik többletjuttatást is biztosítanának, a cél pedig az, hogy ezzel a többlettel fizetéseik a diplomás átlagbér 80 százalékát is meghaladják. Ez az intézkedés döntően a négy leghátrányosabb régióban lévő települések pedagógusait és a nevelő-oktató munkát segítő dolgozókat érintené. Maga a bérfejlesztés pedig két részből, egy egységes és egy differenciált „bérösztönzésből” állna, utóbbihoz egy új teljesítményértékelést vezetnének be, ennek eredményeihez igazodva biztosítanák a „differenciált minőségi juttatást.”

A program további intézkedéseket is felsorol, tervben van például egy, a „hivatás presztízsét is jelző” pedagógus-igazolvány bevezetése a hozzá kapcsolódó kedvezményrendszerrel, az adományozható pedagógus elismerések körének kibővítése, valamint a lakhatásuk elősegítése – különösen pályakezdők és pedagógus házaspárok számára – szolgálati lakások kialakításával. A kormány azt szeretné, hogy az intézkedések hatására a pedagóguspálya vonzóbb legyen, különösen a fiatalok számára, igaz, az ezzel kapcsolatos célkitűzések már kevésbé merészek: azt szeretnék elérni, hogy 2029-ig átlagosan öt százalékkal emelkedjen a pedagógusképzésbe jelentkező hallgatók és a pályakezdőként elhelyezkedő pedagógusok aránya is (az utóbbi években a pedagógusképzésbe jelentkezők száma több mint 30 százalékkal csökkent).

és már első lépésként egy nagyobb arányú béremelést kell végrehajtani, különben „alig lesz valaki, aki ezen a pályán marad.” Már most is több mint tízezer tanár hiányzik a rendszerből, a helyzet évek óta csak romlik. A PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottságának tagjai szerdán tárgyalnak a kormánnyal, ha nem sikerül megállapodni, szeptemberben újabb sztrájk jöhet.