Súlyos pénzügyi kockázatokat görget maga előtt a főváros közlekedési cége. Már az idei üzleti tervet is csak úgy sikerült nullszaldósra hozni, hogy beleszámítottak 14 milliárd forint állami kompenzációt az akkor még csak fenyegető energia-áremelkedés miatt. A hiányzó összeg azóta csak hízott; az idei első félévben 18 milliárdot költöttek energiára, miközben tavaly egész évben 20 milliárdot, jövőre pedig – jelenlegi áron – akár 70 milliárdra is felszaladhat végösszeg. A gázra aláírt szerződésük van jövő őszig, az üzemanyagra keretszerződésük van a Mol-lal. Ezek számítható költségek.
– Az áramtenderre azonban nem érkezett érvényes ajánlat, abban ugyanis kikötöttek egy maximumárat, ami a jelenlegi piaci ár fele volt – magyarázta Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a cég tegnapi háttérbeszélgetésén. A társaság most keresi a megoldást erre. A másik nagy tétel az üzemanyag. A BKV évi 28-29 millió gázolajat fogyaszt, amit a Mol mozgóáron szállít jóval a lakossági hatósági ár felett. Ha a főváros közlekedési cége a most év végéig meghosszabbított hatósági áron kapná az üzemanyagot,
hetente 100 milliót spórolhatna, vagyis egy évben 5,2 milliárd forintot.
Az energiaválság mellett az ukrajnai háború, valamint az infláció is jelentős gondot jelent a cégnek. Az idén eddig csaknem 80 szállítói szerződést mondtak fel, miközben a BKV ahol csak tudta, megadta a partner cég által kért emelést. Bolla Tibor nem tagadta, hogy állami, illetve fővárosi segítség nélkül nem fedezhető a működési költségtöbblet. A közlekedési társaság 10 milliárdos – változó arányban kihasznált - folyószámla hitelkeretének megújítására is kiírtak egy tendert, az előzetes ajánlatok alapján akár többet is adnának a bankok. Ez jól hangzik, de december végén ezeket vissza kell fizetni.
Tovább fékezi a BKV-t az elszálló forint, két hónap alatt megduplázódott a felmondott beszállítói szerződések számaA hosszú távú beruházási hitelek közül viszont eddig egyet sem engedélyezett a kormány, így nem tudják lehívni a meglévő szerződés alapján régi áron elérhető villamosokat, nem köthetnek szerződést a sikeresen lezárt elektromos buszbeszerzési tender végén, mint ahogy a régóta esedékes, de most különösen rövid idő alatt megtérülő fűtés korszerűsítési és szigetelési projekteket sem indíthatják el. A régi, elavult szerelőcsarnokokat azonban ki kell fűteni, így a BKV azt fontolgatja, hogy a költségek csökkentése érdekében
részben vagy egészben télre lezárják az Akácfa utcai központi irodaházukat és az ott dolgozókat különböző telephelyeken „szórják szét”.
A BKV nem mond le az M3-as metróvonalra szerelvényeket szállító orosz Metrowagonmash-sal (MWM) szemben támasztott, jelenleg éppen 10 milliárdos kárigényéről sem. A háború miatt akadozó alkatrész utánpótlásról most azt mondta a Népszavának a cégvezetés, hogy jobban állnak, mint gondolták:
az év vége helyett jövő nyárig biztosított az utánpótlás.
A kijelentés meglepő annak fényében, hogy az MWM felújítás helyett leszállított új kocsijai csapnivaló minőségben készültek el. A beszerzést vizsgáló jelentés 18 sorozathibát tárt fel, köztük a jelentős rozsdásodást és az esetenként nagyon gyorsan kopó alkatrészeket. A BKV és az MWM azonban megtalálta a jogi kiskaput arra, hogy az orosz termékekre kivetett szankciókat megkerülhessék.
Továbbra sem érkeznek alkatrészek, egyre nehezebben megoldható az orosz metrószerelvények javítása„Az orosz cég garanciateljesítés keretében szállítja az alkatrészek egy részét. Erre az esetre ugyanis nem érvényesek az embargó szabályok”
– válaszolta a Népszava kérdésére Környei Éva, a BKV jogi igazgatója.
„Érkeznek alkatrészek, de lényegesen kisebb mennyiségben” – ismerte el a Népszava kérdésére Héri József metróüzem-igazgató, ám ez szerinte azért nem okozhat leállást, mert jóval kevesebb a meghibásodás, mint korábban, illetve a visszatérő hibák javításához az orosz partner adott át alkatrészeket. A rozsdásodás garanciális javítása viszont a háború kezdete óta szünetel – tette hozzá. A fentebb említett jelentés szerint az első három szerelvény padlólemezei már három év alatt teljesen átlyukadtak. Sőt, az azóta javított kocsikon újra megjelentek a rozsdafoltok. A később gyártott kocsikon enyhébbek a tünetek, de a szakértők úgy vélték, csak idő kérdése, mikor indul meg azokban is a kiterjedt korrózió. Héri József szerint ez nem gond,
mert „tíz év, mire egy megjelenő rozsdafolt problémát okoz az üzemeltetésben”.
Három lépést várnak
Meglehetősen optimistának nevezte a BKV menedzsmentjének tájékoztatóját Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Közlése szerint a városvezetés három ponton kérte a kormány beavatkozását. Egyrészt azt szeretnék, ha a paksi atomerőmű által megtermelt és az állami energiakereskedő MVM-nek 12 forint/kWh áron átadott áramot a lakossági hatósági áron, 70 forintért vehetnék meg a közszolgáltatások fenntartására és nem 462 forintért, mint amennyiről az MVM ajánlata szól. Szintén hatósági áras üzemanyagot szeretnének a buszokba, és jónak tartanák, ha az Orbán-kormány hozzájárulna a főváros beruházási hitelfelvételéhez. Tüttő Kata nem tartja kizártnak, hogy a kormány azért nem segíti ki a településeket olcsó árammal és üzemanyaggal, mert így szeretnék bevégezni az önkormányzatok korábban megkezdett államosítását.
