Késő este, részben a magyar-olasz Nemzetek Ligája-mérkőzéssel párhuzamosan kezdte tárgyalni a parlament az első részét annak törvénymódosító javaslatcsomagnak, mellyel a kormány el akarja érni, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz (ezekből 3000 milliárd forint felfüggesztésére – két hónap haladékkal – másfél hete tett javaslatot az Európai Bizottság). A NER-korrupció visszaszorítása szempontjából talán legfontosabb, egyebek között az Integritás Hatóság (IH) és a Korrupcióellenes Munkacsoport (KM) felállításáról szóló, múlt pénteken benyújtott törvényjavaslatok viszont még nem kerültek a képviselők elé.
Brüsszel meglépte: 3000 milliárd forint támogatás befagyasztására tett javaslatot az állami korrupció miattBár a mostani javaslatot sürgősséggel tárgyalják (lásd keretes írásunkat), a szavazás legkorábban három hét múlva lehet. Az viszont már most kijelenthető, hogy semmiféle előzetes társadalmi egyeztetés nem volt a csomagról, noha korábban Orbánék ezt (is) megígérték Brüsszelnek.
Az IH elvileg teljes függetlenséggel felügyelheti, hogy korrupció-, összeférhetetlenség- és csalásmentesen hasznosulnak-e az EU-s támogatások, és hatásköre minden uniós támogatású projektre kiterjed. Az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára kinevezett vezetői pedig hivatalosan nem lehetnek állami vezetők, kormánytagok, képviselők, párttagok, cégvezetők- és tulajdonosok, nem folytathatnak tudományos munkát vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet. Kérdés, hogy ki felel meg ezeknek a kritériumoknak.
– Legyen a kormány problémája, hogy megtalálják azt a hiteles személyt, aki nem elég, hogy vállalható az unió felé, de el is vállalja a feladatot
– fogalmazott lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, aki kérdésünkre elismerte, nem gondolkodott rajta, hogy ki lehet alkalmas erre. – Ha van esze a kormánynak, valóban ilyen embert keres, hiszen az EU „árgus szemekkel és ökölbe szorított kézzel” figyeli Magyarországot. Szavai szerint a kilencvenes években akadtak olyan személyiségek, akiknek a személye garanciának számított ilyen esetekben, például Gönczöl Katalin, akinek az ombudsmani hivatal köszönhette az elfogadottságát és hitelességét, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal egykori elnöke, vagy a már elhunyt Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék első vezetője. Persze ma is akadnak hiteles személyek, más kérdés, hajlandók-e exponálni magukat – tette hozzá.
Ligeti Miklós szerint ha mégis „akolbéli” jelöltje lesz a hatalomnak az IH élére, aki formailag ugyan megfelel, ám megkérdőjelezhető a függetlensége, az EU bizonyosan reagál majd, erre lehet következtetni az Európai Bizottság 57 oldalas határozatából, melyben amellett, hogy leírták az elvárásaikat, megmosolyogtatón kemény kifejezéseket használtak. Vagyis nyomon követik, mi zajlik Magyarországon.
– Jelen pillanatban nagyon úgy tűnik, az EU komolyan veszi a misszióját, s a lengyel példából kiindulva sokkal szigorúbb elbírálásra és bánásmódra számíthat a kormány, mint bármikor korábban
– magyarázta a TI jogi igazgatója, aki szerint az IH-val kapcsolatosan a vezetője mellett a másik nagy kérdés, mire terjed majd ki a jogköre. – Az biztos, hogy az uniós forrásokra, ám legalább annyira fontos lenne, hogy a hazaiakra is, hiszen a korrupció nemcsak az EU-s pénzeknél van jelen, gondoljunk csak arra a 200 milliárd forintra, melyet a Magyar Turisztikai Ügynökség osztott ki pályáztatás nélkül. Csakhogy a benyújtott törvényjavaslat alapján nem lehet megmondani, hogy minden közbeszerzésre, vagy csak az uniósokra „nézhet rá” a hatóság.
A múlt pénteken benyújtott törvénycsomag másik eleme a Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása, melynek vezetője az IH elnöke lesz majd, ám az állami szervek delegáltjai mellett helyet kaphatnak benne azon szervezetek képviselői, akik könyvtárnyi anyagot összegyűjtve mutatnak rá hosszú évek óta a hazai korrupcióra, kevés eredménnyel. Más kérdés, hogy utóbbiak ugyanúgy tízen lehetnek, mint a hatalom küldöttei – a minisztériumok, a NAV, a GVH, az Országos Bírósági Hivatal vagy a legfőbb ügyész delegáltjai –, vagyis, miután a határozatok, állásfoglalások, jelentések elfogadásához egyszerű többség kell csak,
elég, ha a hatóság ÁSZ-elnök által jelölt és az államfő által kinevezett első embere az állami küldöttekkel együtt szavaz, és máris látszatszervvé silányulhat a munkacsoport.
– Az ilyen grémiumok jellemzően konszenzusos döntéseket hoznak – állította Ligeti Miklós – éppen ezért, ha úgy adódik, a TI nem zárkózik el a részvételtől, ám ha kiderül, hogy hamis a kormány szándéka, „azonnal lépünk” – fogalmazott. Szerinte az is kérdés, hogy az érintett civilek közé gondolja-e a hatalom a hozzá közelálló szervezeteket, mint például a CÖF-öt, a Századvéget vagy az Alapjogokért Központot.
Ligeti Miklós megjegyezte, a munkacsoport jelentősége azon múlik majd, milyen felhatalmazást kap, ugyanis évi néhány jelentés, főként, ha azt a hatóság nem veszi figyelembe, értelmetlen, ahogyan fogalmazott:
„attól nem remeg meg Mészáros Lőrinc tokája…”
A TI jogi igazgatója korábban lapunknak arról beszélt, miután mostanra a NER-cégeken kívül mindenki mást lesöpörtek a porondról, így becsületesnek lenni már kisebb rizikó, mint a korrupció, ami elképzelhető, hogy kevésbé lesz látványos, mint az elmúlt 12 évben, hiszen mindenkinek elég lesz „radar alatt repülni”.
„Az Európai Bizottság nem fogja hagyni, hogy látszatintézkedésekkel megússza az Orbán-kormány”– Elvileg az uniós pénzek esetében vélhetően egy valóban kontrollált területről beszélhetünk majd, hiszen minden korábbinál nagyobb ellenőrzési lehetőség nyílik – vélekedett. – Ez viszont azt is magával hozhatja, hogy a korrupció hangsúlya átkerül a hazai forrásokra. Szerinte rövid idő alatt nincs esély komoly változásra, inkább csak arra, hogy a közpénzek könnyű és büntetlen megszerzéséhez szokott rétegnek nehezebbé válnak a mindennapjai.
Gyorsan megszegett ígéretek
Sürgősségi eljárás keretében kezdte meg az Országgyűlés késő este a törvényjavaslatok első – az Európai Csalás Elleni Hivatallal folytatott együttműködésről, a közbeszerzésekről és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló – részének tárgyalását. A sürgősség lényege, hogy a javaslatot az eredetinél korábban kezdik tárgyalni a képviselők, és a benyújtott módosítók határideje rövidebb, mint a normál eljárásnál. Az általános vita után várhatóan a jövő héten tartják a bizottsági részletes vitát, ami október 10-én és 17-én folytatódik a törvényalkotási bizottság eljárásával, s csak ezután következhet a szavazás.
A törvénycsomag sürgősségi tárgyalását több ellenzék képviselő is kifogásolta, arra hivatkozva, hogy az ellenzéki pártoknak kevesebb, mint húsz perc áll rendelkezésre, hogy elmondják a véleményüket, ráadásul uniós követelésére az egyik törvényjavaslat éppen arról szól, hogy ne lehessen többé gyorsított eljárásban, a nyilvánosságot, a pártokat kizárva fontos jogszabályokat hozni. A kormány most éppen ezt teszi.
