Fájdalmasan kevés lakás épül Magyarországon, a hazai lakásállomány megújulási rátája „a béka segge alatt van”. Az idén várhatóan 17 ezer lakás épül meg, jövőre kevesebb, mint 10 ezer. A legjobb évben, 2020-ban is csak 27 ezret adtak át. Nem tudtuk elérni, hogy évente 40 ezer új lakás épüljön – ostorozta az elmúlt 12 év (részben kormányzati) teljesítményét Nagy Márton az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) keddi konferenciáján.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint új állami lakáspolitikára van szükség. A rövidtávú cél, hogy az elkövetkező két szűkös esztendőben is meg lehessen tartani legalább az 5-10 ezer közötti újlakásszámot, hosszú távon pedig elérhető legyen az évi 40 ezres lakásépítés. Az állami lakáspolitika továbbra is elsődlegesen családpolitika lesz, és csak utána gazdaságpolitika, a „három gyerek, három szoba, négy kerék” továbbra is cél – fogalmazott. Felmerülhet az orvosok, pedagógusok életpályához kötött vidéki otthonteremtési támogatása is – tette hozzá. Konkrét részleteket ugyanakkor nem árult el a kormányzati tervekről, de jelezte:
a rövid távú célok eléréséhez szükséges lépéseket még az idén bejelentik.
A gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy a bő esztendőket szűk esztendők követik most az építőiparban. Az ágazat hármas szorításban van: miközben erőteljesen nőnek a költségek és drágul a finanszírozás, visszaesik a kereslet. A kormány átütemezte az állami beruházásokat, a lakosság felhasználható jövedelme pedig az infláció miatt csökken.
Az építőipari infláció „simán 30 százalék fölé fut” az elkövetkező hónapokban az alapanyagok drágulása és az energiaárak miatt „nem jön ki a matek”, a cégek profitmarzsa szűkülni fog
- sorolta Nagy Márton. A 116 energiaintenzív szektor közül 30 az építőipari alapanyaggyártáshoz tartozik: ezek közül több teljesen le is állhat, hiszen az építőipar egy 40-50 százalékos drágulást nem tud elfogadni. Emiatt az alapanyaghiány is újra felmerülhet – mondta a miniszter. Eközben a hitelkamatok kétszámjegyű tartományban mozognak, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Ez a kamatszint megállítja az építőipart, „földbe állítja” a lakáshitelezést, kiszárítja a hitelpiacot – fogalmazott. Jelezte: az új szerződések állománya drasztikusan esik vissza, az év végére a 2017-es év szintjére süllyedhet. Ez jól mutatja, mi vár az elkövetkező pár évben az építőiparra.
Hasonlóan borús képet festett az ágazat közeljövőjéről Koji László, az ÉVOSZ elnöke is. Mint mondta: az idén még jól teljesít az építőipar, a termelési érték a tavalyinál 4-5 százalékkal magasabb lesz, folyóáron a 6 ezer milliárd forintot is meghaladhatja. Ám e mögött egy 22 százalékos áremelkedés is van. Az energiafelhasználás a költségek 20-25 százalékát teszi ki, pedig a legtöbb cég modern technológiával dolgozik, több energiát már nem tudnak megspórolni. Az építőanyagok majdnem fele importból származik, a gyenge forint itt már követhetetlen. A költségek felét a személyi jellegű kiadások teszik ki, miközben a hatékonyság nem javult az elmúlt négy évben.
Az állam 2500 milliárd forintnyi építési beruházást halasztott el, ami azt jelenti, hogy a következő két évben 15 százalékkal kevesebb munka lesz.
A lakosság eközben elérkezett fizetőképessége határára: szeretne ugyan energetikai korszerűsítési beruházásokat, de nem tudja megfizetni. Koji László szerint nagyban segítene ezen a helyzeten egy 5 százalékos kamatplafonnal elérhető otthonteremtési hitelprogram. Előrevetítette, a fenti problémák miatt
a cégek 80 százalékának jövedelmezősége csökkeni fog, elbocsátások jöhetnek az ágazatban, hosszú évek során felépített műszaki műhelyek mehetnek tönkre, a lánctartozások pedig elérhetik a 250 milliárd forintos nagyságrendet.
Lázár János építési és beruházási miniszter a konferencián bejelentette: elkészült az új beruházási kerettörvény. A legalább 50 százalékban állami finanszírozású beruházásokat a jövőben szabályozó tervezetről szerdán dönt a kormány, októberben benyújtják a parlamentnek, 2023. január 1-jén pedig várhatóan életbe lép. A társadalmi egyeztetés kivételesen nem ezután jön – mondta a miniszter, aki szerint 26 szervezettel egyeztettek, amelyektől 900 javaslat érkezett, nagy részüket be is fogadták. Lázár János a kerettörvényt patrióta szabályozásnak nevezte, amely védi a hazai szereplőket a tőkeerős külföldi vetélytársaktól, a célja pedig, hogy itthon magyarok, magyar tudás szerint magyar alapanyagokból építkezzenek. Arról is beszélt, hogy a tárca mellett létrehozzák az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsát, amelyben a szakmai szervezetek képviselő ülnek majd, és így közösen születhetnek meg a szakmát érintő döntések.
Több kormányzati ciklusra szóló beruházási lista készül
Minden minisztériumnak egy szakpolitikai ágazati koncepciót kell készítenie 2023. március 31-ig, amely alapján szeptember 30-ig ágazati beruházási terv készül – jelentette be Lázár János. Jövő év végéig összeáll az állami beruházások nyilvános listája, azaz egy összesítés arról, hogy az egészségügy, az oktatás és más ágazatok területén milyen fejlesztésekre van szükség, mit kíván az állam megvalósítani 2035-ig. A listát évente felülvizsgálják, a felkerülésnek komoly feltételei lesznek, hatástanulmányokat kell készíteni.