Lejtőről indul az ápolók bérfelzárkóztatása, mire kézhez kapják az emelt jövedelmet, az infláció már ki is végezheti

Hiába van ajánlás a szakdolgozók béremelésére a hamarosan kormány elé kerülő, az egészségügy átalakításáról készült államtitkári koncepcióban, mire az a pénz eljut az érintettekhez, értékét veszítheti.

Az idő már a bevezetése előtt megeheti a tervezet ápolói bérkorrekció hatásait – ez tűnik ki az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló előterjesztésből. A néhány hete már a sajtóból megismerhető javaslat közigazgatáson belüli egyeztetése elkezdődött, s mint azt lapunk is jelezte, Takács Péter államtitkár egészségügyi reformtervének része a szakdolgozói béremelés is. Az intézkedés költségigénye a jövő évben meghaladná a 161 milliárd forint.

A tervezet alapján januártól, vagy júliustól (e két verzió szerepel a dokumentumban) jelentős, mintegy 25 százalékos béremelést kaphatnak a szakdolgozók. Ez átlagosan 120 ezer forintos többletet jelenthet az érintetteknek. Egyénenként az emelés összege attól is függ, hogy az adott szakembernek milyen végzettsége, gyakorlata van a saját területén. E szerint egy-egy havi bérutalás összege 25-200 ezerrel is emelkedhet, ha a kormány is jóváhagyja a javaslatot. De lesz körülbelül ezer olyan szakdolgozó, akiknek az emelése elérheti a 400 ezer forintot is. Ők az egyetemi végzettségű, úgynevezett non-doktorok, mentőtisztek.

A tervezet készítői szerint e béremeléssel csökkentenék az orvosi és a szakdolgozói bérek közötti aránytalanságot. Jelenleg az orvosi béreknek a 27 százalékát viszik haza a szakdolgozók. E bérarány a januári emelések után a nem diplomások esetében átlagosan 30,7 százalékra, míg diplomásoknál átlagosan 46,7 százalékra emelkedne. A koncepció készítői ugyanakkor az alapbér emelése mellett egyszerűsítenék a pótlékrendszert, azaz több ilyen juttatást is megszüntetnének. Például a munkáltatók önálló döntésén alapuló bérkiegészítések is csak ott maradnának meg, ahol ezek fizetésére az intézményeknek van saját forrásuk. Az intézményvezetők ezt a "fizetéskiegészítést" a hiányszakmákra jelentkezőknek adták.

– reagált lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke a javaslatra. A szakszervezet szeptemberi kutatásában kétezer szakdolgozó töltötte ki a munka és életkörülményeket firtató kérdőívet. A válaszokból egyértelműen igazolható, hogy fogynak a hadra fogható emberek az egészségügyi intézményekben. A megkérdezettek

Az ilyen bezárásoknak több mint kétszer olyan gyakran volt oka a szakdolgozói, mint az orvosok hiánya. Azzal együtt is, hogy az orvosi teljesítmények is visszaestek a hálapénz kiesése miatt.

Soós Adrianna beszélt arról is, hogy

Az is látszik, hogy ez egy tartós tendencia: a dolgozók felének a munkaterhelése nem változott, viszont vannak, akiknél a korábbinál nagyobb a munkaidőterhelés. Ugyanakkor a dolgozók igen széles körének (például a rendelőintézetekben, az alapellátásban dolgozóknak) nincs lehetősége többletmunkavégzésre, így csak a besorolás szerinti alapbérére számíthatnak.

A munkaintenzitás is nőtt a válaszadói körben. Így az intenzív terápiás, a sürgősségi, a pszichiátriai, a belgyógyászati, a krónikus ellátó osztályokon végzendő munkát érzik különösen megterhelőnek. A dolgozók háromnegyede szerint nőtt a betegek száma a dolgozói létszámhoz képest, ami intenzívebb munkavégzést igényel a dolgozók részéről. Sajnos ezt sem honorálják arányosan magasabb jövedelemmel – mondja a szakszervezeti vezető.

De a tervezett béremelésnek viszonylag csekély a súlya, mivel az infláció már 20 százalék fölé kúszott – és éves szinten is jelentős lesz, még ha nem is éri el ezt a szintet –, illetve azt sem tudni, sikerül-e teljesíteni a kormányfőnek azt a minap közölt „elvárását”, hogy a jövő évi pénzromlást vágják vissza az idei felére.

Vagyis