- Orbán Viktor: Újabb ársapkás termékek jöhetnek

Érezni a feszültséget a brüsszeli tárgyalóteremben - mondta el Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök kifejtette, ilyenkor a józan ész azt mondja, jobb lenne, ha ez nem lenne, és egy háborúnak meg úgy lehet véget vetni, ha megegyeznek a szembenálló felek, és tűzszünet jön létre, béketárgyalások kezdődnek. Vannak olyan hangok, melyek szerint végig kell vinni valamelyik fél győzelméig a küzdelmet, ezért arra számítok, hogy -  miként az elmúlt hónapokban a tűzszünet - a béketárgyalások melletti közvélemény erősödni fog minden európai országban. Azt követően azzal folytatta, „Brüsszel és a pénz viszonya kaotikus, nehezen átlátható. Amikor ők mondanak egy számot, hogy az valóban annyi pénzt jelent-e, erre senki ne vegyen mérget”. Szerinte három nagy kiadás körvonalazódik, ha Ukrajnáról van szó.

• „Az egyik az a háború költségei. Fegyverek, eszközök, háborúval együtt járó gazdasági kiadások, ez az egyik nagy tétel. Az Európai Uniónak van egy pénzügyi kerete, amiből ilyen típusú kiadásokat finanszíroz. Ez szerepel az Unió rendes költségvetésében, ez nem igényel újabb befizetéseket a tagállamok részéről. Ez egy jelentős összeg, olyan 9 milliárd euró körüli pénzről beszélünk. Ez afölött van, amit egyébként egyes tagállamok külön-külön katonai eszközök formájában odaadnak.”

• „A második nagy tétel - amiről most még nem tudunk semmit, de felsejlik a láthatáron - ez pedig az újjáépítésnek a kérdése: hogy ha egyszer vége lesz a háborúnak, akkor Ukrajna melyik területét ki és hogyan fogja újjáépíteni, és milyen pénzügyi eszközöket tud ehhez rendelkezésre bocsátani a Nyugat. Ezek beláthatatlanul nagy számok, ezekről most nem is érdemes spekulálni, de ez komoly teher lesz majd az európai országoknak, ha részt akarnak venni adományozók formájában, adományozás formájában Ukrajna újjáépítésében.”

• A harmadik - most leginkább kínzó kérdés - pedig az Ukrajna működéséhez szükséges összeg. Most ez az összeg havonta körülbelül 5 milliárd euró lenne. Arról zajlanak egyezkedések, hogy később ki fogja odaadni ezt a pénzt, hogy Európa és Amerika között hogyan osszák meg a terheket, valamint, hogyha Európa ebből vállal valamit, akkor annak a terhét hogyan osszuk meg a tagállamok között - illetve egyáltalán akar-e mindenki részt venni egy ilyen pénzügyi segélyezésben.

Orbán Viktor hozzátette, arról a kérdésről, hogy akarunk-e ebben részt venni, majd Magyarországnak is döntenie kell.

„Van-e nekünk pénzünk, amit odaadunk az ukránoknak, és ha van, akkor azt milyen formában akarjuk odaadni. Együtt a többiekkel, külön adományként, kölcsönként. Ez rengeteg tisztázatlan kérdés. Azt gondolom, hogy a következő két-három hónap európai uniós tárgyalásai során látunk majd tisztán. Magyarország nehéz döntések előtt áll” - mondta a kormányfő.

Az energiahelyzetről szólva kijelentette, összességében ma kevesebb energia, különösen kevesebb gáz érkezik az Európai Unió területére, mint amennyit egy évben el szoktunk fogyasztani. Mint mondta, két ötlet van a hiányzó mennyiség a pótlása. Az egyik, hogy fogyasszunk kevesebbet, akkor majd kevesebb fog hiányozni. A másik, hogy a kieső szankciókkal sújtott orosz energia helyett hozzunk be máshonnan energiát. Leginkább gázt. 

Orbán szerint Amerika megpróbálja kihasználni Európa szorult helyzetét. „Lehet, hogy egész Európában kevesebb gáz van és lesz, mint amennyire szükség lenne, de ez nem érvényes Magyarországra. Magyarország olyan hosszú távú szerződéseket, amelyek garantálják, hogy az ország gázellátása rendben legyen” – fogalmazott.

Mint mondta, az Oroszországból érkező gáz ára is az európai tőzsdei árakkal van összekötve, tehát ha Európában magasak az árak, az automatikusan magával húzza a Magyarországon elfogyasztott gáz árát is.

A gázbeszerzésekről szólva kijelentette, „mi ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben önállóan, minthogyha másokra várnánk, ezért semmi okunk, hogy egy képességet, amellyel rendelkezünk, azt föladjuk egy reménybeli közös képességért cserébe, aminek a létezéséről egyáltalán nem vagyunk meggyőződve”. (...) Miért kéne összeállni velük (a Nyugattal - aszerk.), hogy közösen szerezzünk be, azzal mi csak rosszul járnánk?!” – tette fel a kérdést.

Hibáztatta az EU-t is, mivel a szankciók miatt felment a gázár, szankciós felárat fizetünk Európában az energiáért. „Ahogy otthon mondanák ezt nálunk, kitaláltunk egy tervet, hogy ássunk egy gödröt az oroszoknak, majd jól beleesnek. De aztán mi estünk bele ebbe a gödörbe, és ilyenkor döntenünk kell, hogy mit csináljunk. Az Unió azt mondja, hogy ássunk tovább. Ez nem tűnik észszerűnek” – érzékeltette a helyzetet.

Hozzátette, minden országban az ott zajló viták mögött ott vannak azok a pénzügyi spekulánsok, akik úgy gondolják, hogy ebben a zavaros helyzetben ők nyerhetnek, extraprofitra tehetnek szert. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a hangulat az inkább ködös, rosszkedvű. Azt hangoztatta, Magyarország nem kér a közös gázbeszerzésből, mivel közös lónak túrós a háta.

Ráadásul amikor bonyolult javaslatok fekszenek az asztalon, mindig kiderül, ott valahol valamilyen nagy tagállamnak pénzügyi érdeke van a javaslat mögött, amit  ilyen „negédes kifejezéssel, mint szolidaritás,” ránk akarnak erőltetni - mondta Orbán. „Ami kötelező az unióban, az általában rossz a magyaroknak. Ezért a kiindulópont, hogy a dolgok jónak is néznek ki, inkább önkéntesek legyenek, mint kötelezőek” – vonta le a konzekvenciát.

Orbán Viktor szerint a magas energiaárak felelősek az inflációért, közvetlen összefüggés van a magas energiaárak, meg a boltban fizetett számlák értéke között. Például az élelmiszer-infláció mögött is. A nemzeti konzultációval kapcsolatban megjegyezte, az azért fontos, hogy „mindenki rájöjjön, hogy mindenki veszélyben van, csak másképpen.”

Jelezte, erről mindig hatalmas vita van, de lesznek újabb termékek, amelyeknek az árát központilag meg akarják határozni. Hozzáfűzte, nem jó dolog, amikor így be kell avatkozni a gazdaság bonyolult szövetrendszerébe, de vannak olyan krízishelyzetek, amikor a nagy baj elkerülése érdekében ezt mégis meg kell tenni. Végezetül kitért arra is, a legtöbb embert Magyarországon nem a nagy cégek alkalmazzák, hanem a kis és középvállalkozók, így ha a első helyen szeretnék megvédeni a munkahelyeket, akkor azt a kis és közepes vállalkozások megsegítésével tudják elvégezni.

A kormányfő nem beszélt és nem is kapott kérdést a közoktatásban tapasztalható elégedetlenségről.