Orbán-kormány;adó;légitársaságok;extraprofit;károsanyag-kibocsátás;

- Átalakítja a légitársaságok különadóját az Orbán-kormány

Egyelőre nem világos, hogy a lépés mely légitársaságok adóját fogja csökkenteni, illetve növelni.

Átalakítja a légitársaságokra kirótt, úgynevezett extraprofit-különadót az Orbán-kormány, a szerda este megjelent Magyar Közlönyben közzétett, Orbán Viktor által szignózott rendelkezés szerint ezen túl a károsanyag-kibocsátás függvényében határozzák meg az értékét.

A döntés minden előzmény nélküli, ellenben maga a légitársaságokat érintő különadó annál inkább emlékezetes, elsősorban Michael O'Leary Ryanair-vezér és az Orbán-kormány egészen szürreális üzengetései miatt. Mint ismert, a kormány májusban nyolc különböző szektorra vetett ki különadót a rezsivédelmi, illetve honvédelmi alap címén, egyelőre az idei és a jövő évre vonatkozóan. Az érintett szektorok egyike a légitársaságok voltak, akik közül többen igen hamar jelezték, hogy átterhelik az adót az utasokra. Azzal érveltek ugyanis, hogy a koronavírus-járványhelyzet, valamint az orosz-ukrán háború miatt nem létezik az az extraprofit, amiről a kormány beszél, a légitársaságok veszteségekkel küszködnek. A Ryanair ellen Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezésére fogyasztóvédelmi eljárás is indult az adó áthárítása miatt, amelynek eredményeképpen 300 millió forintra büntették a légitársaságot. Ez ellen az ír fapados azonnal fellebbezett, majd Michael O'Leary szeptemberben Budapesten jelentette be, hogy 8 korábban közölt járattörlésen kívül további 7 budapesti útvonalon ritkítják a járatokat ezen a télen az Orbán-kormány „ostoba extraprofitadója miatt”.

Az, hogy az új rendelkezés várhatóan mely légitársaságoknak jelent majd több, illetve kevesebb pluszköltséget, egyelőre nem világos, mindenesetre a szabályozás úgy szól, hogy ha az utas végső úti célja az Európai Unió területén található, vagy Albániában, Andorrában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Izlandon, Koszovóban, Liechtensteinben, Moldovában, Monacóban, Montenegróban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, San Marinoban, Svájcban, Szerbiában vagy Ukrajnában, akkor

  • a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 2700 forint,

  • a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,

  • a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén pedig utasonként 5100 forint

az úgynevezett extraprofit-adó mértéke. Minden más célország esetében jóval magasabb lesz az utasonként számítandó összeg, mégpedig a következő módon:

  • a 10,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 6800 forint,

  • a 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,

  • a 17,50 kilogramm vagy annál magasabb egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 12 700 forint.

A 2023. január elsejétől hatályba lépő rendelkezés azt is leírja, miként kell a légitársaságoknak eljárnia, eszerint a légi járművet üzemeltető légitársaság a tárgyhót követő hónap 5. napjáig „elkülöníthető és beazonosítható módon” megküldi a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az adott hónapban üzemeltetett valamennyi érintett légi járműve vonatkozásában az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értékét. Amennyiben ezt az adatszolgáltatási kötelezettséget a légitársaság nem teljesíti, az adót az utas végső úti céljától függően a legmagasabb kategóriában állapítják meg, vagyis előbbiek esetén utasonként 5100 forintot, utóbbiak esetén utasonként 12 700 forintot kell fizetniük.

A kis kutasok nagy, a Mol és annak részvényesei ellenben jóval csekélyebb eséllyel indíthatnának sikeres pert az ársapka és a különadók miatt az állam ellen.