Közel 3500 milliárdot költött az Orbán-kormány tavaly a gazdaság újraindítására mindenféle gazdaságpolitikai cél nélkül

Ezek a kiadások nagy részben okozói rekordközeli államháztartási hiánynak.

Tavaly a tervezett 2610 milliárd forinttal szemben végül 3460 milliárd forintot költött el a kormány a költségvetés gazdaság-újraindítási alapjából – derül ki a tavalyi költségvetés napokban benyújtott beszámolójából, a zárszámadási törvény tervezetéből. A múlt évben robusztus, 7,1 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság, a várható felpattanás ellenére a kormány gyakorlatilag kontroll nélkül költötte a pénzt, ezzel is gyorsítva a kilábalást.

Bőven jutott pénz az egyházaknak, sportcélokra, valamint nagyvállalatok támogatására is. A kiugró költekezések következtében az államháztartás pénzforgalmi hiánya elérte a 4720 milliárd forintot, a GDP 8,6 százalékát. Az uniós és régiós összehasonlításban is magas államháztartási hiányért jelentős részben azok a költekezések felelősek, amelyeket a kormány az újraindítási alapból költött el.

A parlament előtt fekvő zárszámadási törvényjavaslat mellékleteiből kiderül, hogy a kormány nagyon tágan értelmezte tavaly a gazdaság újraindítását: az alapból stafírozták ki az egyházakat, folytatták a stadion- és sportcsarnoképítéseket, szerencsére jutott az egészségügyi intézményeknek is, bár egy kórház felújítása meglehetősen távol esik a gazdaságstratégiától. A Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett beszámolóból kiderül, hogy „alap biztosította a Gazdaságvédelmi Akcióterv 2021. évi intézkedéseinek fedezetét, melyek segítették a munkahelyek megvédését és újak teremtését, támogatják a magyar vállalkozások finanszírozását, tőkehelyzetük megerősítését, valamint a családok és a nyugdíjasok védelmét.” Vagyis

A kormány abból indult ki, hogy „kanyarban fog előzni” Magyarország, vagyis gyorsan növekedési pályára állítják a gazdaságot. A mesterterv az lett volna, hogy 2022 tavaszi választásokig fűtik a gazdasági növekedést, a majd leállnak a költekezéssel, és egy természetes kiigazítási folyamaton keresztül konszolidálják az akkor már emelkedő pályán lévő inflációt, a költségvetési hiányt és az államadósságot. Ebbe a tervbe rondított bele az ukrajnai háború, a vele járó az energiaár-robbanás, és a recesszió. A kormánynak most nincs lehetősége konszolidációra, ezért hozta meg az idén nyáron a több ezer milliárd forintra rúgó megszorító intézkedéseket. A magyar gazdaságot az Orbán-kormány az elmúlt években csapdahelyzetbe vezette, erről Bokros Lajos és Surányi György egy rendezvényen beszélt épp a múlt héten, amiről a Népszava is beszámolt. A két közgazdász szerint az elmúlt években túlzásba vitt költekezéssel a kormány olyan helyzetbe került, hogy most, amikor szükség lenne a költségvetés gazdaságösztönző kiadásaira, akkor nem maradt mozgástere.

A parlament előtt lévő 2021-es költségvetési beszámolóból kiderül, hogy gazdaság-újraindítás címén a kormány a költségvetésből az egyházaknak 111 milliárd forintot folyósított működési fejlesztési kiadásokra: a pénz többsége templomok felújításra ment, de az újraindítási kiadások között számoltak el egyházi programokat, és jutott 126 millió forint a Dunamelléki Református Egyházkerület autóparkjának megújítására is, amely nem kifejezetten gazdasági újraindítási cél, de még csak nem is állami feladat. Az újraindítási pénzekből 25,3 milliárdot számoltak el a „fővárosi fejlesztések” címen, miközben látható nyoma ezen pénzeknek Budapesten semmi sem volt. A pénzt ugyanis tervezésre, előkészítésre kapták meg a különféle költségvetési intézmények – többek között az azóta megszüntetett alternatív főpolgármesteri hivatal, a Budapest Fejlesztési Központ.

A 25 milliárdból jutott

– derül ki az alap 156 oldalas elszámolásából.

Természetesen a sport sem maradhatott ki a gazdaság-újraindítási kiadások közül: csak a kiemelt sportrendezvények (foci-, kézilabda -EB, úszó-, judó világbajnokságok stb) rendezésesének költségeire 17,5 milliárdot költöttek, ám ebben nem voltak benne a rendezéshez szükséges stadionok, sportcsarnokok költségei. Csak a fővárosi atlétikai stadionra tavaly 80 milliárdot fizettek ki az alapból, három vidéki sportcsarnok felújítására 54 milliárdot költöttek – ezek voltak a kézi EB vidéki helyszínei. Tavaly fejeződött be a fővárosban a kézilabda csarnok építése,

Sok száz milliárdnyi támogatás ment a cégekhez, ám a zárszámadás szemérmesen hallgat róla, hogy mely vállalkozások voltak haszonélvezői a költségvetési pénzözönnek. A nagyvállalati támogatásokra 54 milliárd, beruházás ösztönzés címen szintén 54 milliárdot, a „koronavírus-járvány bekövetkeztében szükségessé vált versenyképességnövelő támogatás” címén

A 205 milliárd forint elköltése meglehetősen sajátos, hisz 2021-ben magyar gazdaságban már nem voltak érdemi leállások, mint ahogy az is kérdés, hogy bármely állami támogatás miként tudná növelni egy cég versenyképességét.

A 2021-es költségvetés elszámolása számtalan további kérdést vet fel, ezeket a vitás tételeket egyedül a parlament tudná tisztázni a törvényjavaslat tárgyalása során, ám a rendszerváltás óta eltel 32 évben egyszer sem fordult elő, hogy a hatalmon lévő párt komolyan számon kérte volna a kormányán a közpénzekkel való hatékony és átlátható gazdálkodást. Így várhatóan érdemi vita nélkül elfogadja idén is a parlament a 2021-es zárszámadást.