Európai Unió;Magyarország;megállapodás;segély;Ukrajna;helyreállítási terv;globális minimumadó;

Megvan a megállapodás, az EU-tagországok tisztázták a vitás ügyeket az Orbán-kormánnyal

Úgy tűnik, Magyarországot sikerült rávenni a globális minimumadó és az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós segély támogatására is. Nem 7,5 milliárd, hanem csak 6,3 milliárd eurónyi támogatást fagyasztanak be.

Az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós segélyről, a 15 százalékos globális minimumadóról, a magyar nemzeti gazdasági helyreállítási tervről és a kondicionalitási eljárásról is sikerült elvi megállapodást kötniük az EU-nagykövetek hétfői találkozóján – jelentette be hétfő éjjeli tweetjlében az EU soros elnöki tisztségét betöltő Csehország.

A részletek egyelőre nem teljesen világosak, a nem éppen szerénykedő  „Megaalku!” felkiáltással indító tweetből csak az derül ki, hogy az elvi megállapodást írásban is rögzíteni fogják, az Orbán-kormányról pedig eddig azt lehetett tudni, hogy az utolsó pillanatig élesen ellenezte, hogy az EU hitelt vegyen fel a háborúban álló Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós segély finanszírozására.

November 30-án az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy hétfőn az EU-tagországok fogadják el, Magyarország nemzeti gazdasági helyreállítási tervét, hazánk pedig ezzel megkapjon 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást az erre szánt alapból, az RRF-ből, de fagyasszanak be mintegy 7,5 milliárd eurót, 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget a hazánknak járó uniós kohéziós támogatásból. A tervre hétfőn a tanácsi közlemény szerint rá is bólintottak az EU-tagországok, a befagyasztott támogatás pedig összege kisebb, 6,3 milliárd euró, vagyis 2500 milliárd forint körüli összeg lesz, amíg ugyanis eredetileg a három kohéziós alap 65 százalékának megfelelő összegről volt szó, most már „csak” 55 százaléknál tartanak. Ez egy másik, az előzővel párhuzamosan kiadott tanácsi közleményben szerepel.

Ahhoz, hogy Brüsszelből utalják az RRF támogatási összegeit, az Orbán-kormánynak maradéktalanul teljesítenie kell az általa vállalt 27 szuperfeltételt – hangsúlyozza a tanácsi közlemény, ami pedig a befagyasztott 6,3 milliárd eurót illeti, az EU-tagországok „jelentős hiányosságokat” tapasztaltak azokban az intézkedésekben, amelyekkel Magyarország enyhíteni akarja a jogállamisági elvek érvényesülésével kapcsolatos kétségeket. A jogállamiság elveinek a megsértése Magyarországon továbbra is nagy kockázatot jelent az EU-költségvetésére nézve.

Szól egy harmadik tanácsi közlemény a globális minimumadóról is, de az egyelőre nem világos , hogy az EU mivel oszlatta el a magyar kabinet fenntartásait az ügyben. A Világgazdaság úgy értesült, hogy Magyarországgal kivételeznek, az iparűzési adót beszámítják a globális minimumadóba, így nem kell emelni a 9 százalékos társasági adót.

Magyar kormányzati részről kedd reggel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter fog reagálni minderre.

Még a múlt héten, az EU-tagországok pénzügyminisztereinek december 5-i ülésén a jelenlévő magyar tárcavezető, Varga Mihály vétófenyegetése miatt mindegyik ügyben halasztani kellett a döntést.

Az Orbán-kormány egyébként próbálkozott azzal, hogy egy kétoldalú megállapodás keretében odaadja Ukrajnának a 18 milliárd eurós hitelből rá eső részt, 187 millió eurót, de ezt hétfőn elutasította a kijevi vezetés. Szombaton az EU-ban már sikerült megállapodni a kelet-európai országnak folyósítandó pénzről, a Portfolio pedig úgy tudja, Magyarország most belement, hogy az EU hitelt vegyen fel az ukránok támogatására.

Mikulás Bek cseh-EU-ügyi miniszter a hétfő éjjeli bejelentés előtt közölte, kapott olyan jelzéseket, amelyek szerint Magyarország megérti annak fontosságát, hogy a problémákat még a csúcs előtt rendezzék.