„Fagyos” folyószámla mínuszokkal köszöntött be 2023 a fővárosi önkormányzathoz. Bár december első hetét még sikerült pluszban zárni, a hónap végére már nem csupán az utolsó tartalékfillérek, de még a fejlesztésre kapott kölcsön milliárdok jó része is kigurult a kasszából. Mindez aligha lepett meg bárkit is, hiszen előre tudható volt, hogy az elszálló működési költségek miatt már korábban pénzügyi lejtőre került BKV-t ki kell segíteni ahhoz, hogy a közlekedési cég ki tudja fizetni az energiaszámláit és a munkabért.
A fővárosi önkormányzat egy fillért sem kapott az Orbán-kormány 44 milliárdos rezsitámogatásából„Az évet technikailag negatív egyenleggel zártuk, mivel mínusz 16,9 milliárd forint lett volna a számlánkon, ha egy más célra kapott forrásból nem hozzuk ki nullára”
– válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Mint mondta: „annak érdekében, hogy az államháztartási törvénynek megfelelően zárható legyen az év, az Európai Beruházási Banktól (EIB) korábban fejlesztésekre kapott hitelek egy részét használtuk fel. Erről decemberben tájékoztattam a pénzintézetet”.
Az EIB fejlesztési keret felhasználása azonban egy technikai lépés, hiszen azt a forrást végül csak fejlesztésekre lehet felhasználni. Így a folyószámlán tátongó pénzügyi hasadék befoltozására 2022 végén felhasznált milliárdokat vissza kell pótolni.
Csaknem a felét már elköltötte a főváros annak a beruházási hitelnek, amelynek felvételére végül nem adott engedélyt a kormány„A BKV 14 milliárdos energiakompenzációs igényére még csak válasz sem érkezett 2022 végéig a kormánytól, nem hogy pénz jött volna. Az év végén ezért kellett majdnem 10 milliárd forinttal megemelni a közösségi közlekedésre fordított forrásokat a fővárosi költségvetésből”
– magyarázta lapunknak Kiss Ambrus, aki szerint „ebből is látszik, ha a fővárosi 2022-es hitelkérelmét jóváhagyják, illetve a BKV energiakompenzációs igényére pozitív választ kaptak volna a kormánytól, akkor pozitív egyenleggel zárhatták volna a 2022. évi költségvetést”.
A Lánchídra ígért forrást sem kapta még meg Budapest. Technikailag nem is kaphatták volna meg, hiszen még a támogatási szerződést sem írták alá. Reményeik szerint hamarosan megküldi a kormány a kontraktus tervezetét annak szellemében, amit az Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) korábbi döntési tartalmaznak. (A kormány szerint Karácsony Gergelyék sem teljesítették a megállapodást, mivel az átkelőt egyelőre nem nyitották meg az autósok előtt, azon csak a BKV buszok, a taxisok, a motorosok és a kerékpárosok hajthatnak át, márpedig a 6 milliárdos támogatás egyik feltétele az volt, hogy az autósok előtt csak 18 hónapig lehet zárva a híd.)
Az Orbán-kormány kikötése miatt részlegesen megnyitják a Lánchidat, de lehet, hogy így se fizetik ki a hatmilliárdos támogatást„A 32 milliárdos beruházási hitelre idei likviditási szempontból is szükség lett volna. 2023 első 75 napja ugyanis különösen nehéz lesz finanszírozási szempontból.
A fizetőképesség fenntartásához aktívan kell a cégeink bankszámla-hitelkereteit használni. Az első jelentős bevételi forrás ugyanis az iparűzési adó első befizetése, amelynek határideje március 15. Erre egy szoros likviditási terv készült. A legfontosabb feladat, hogy március elején is likvid maradjon a főváros” – hangsúlyozta Kiss Ambrus.
A főpolgármester-helyettes megerősítette, hogy a 2023. évi költségvetésben is szereplő hitelfelvételt ismét elindítják. Ehhez kapcsolódva egy óvatos likviditási tervet is készítenek arra készülve, ha a tavalyi évhez hasonlóan nem kapnák meg a hitelt.
A várospolitikus a 2023-as költségvetést is úgy vezette fel a decemberi közgyűlésen némi iróniával, hogy „kezd már rutinunk lenni a reménytelennek tűnő pénzügyi helyzetek kezelésében”. A bevételi oldalon bizonytalanságot jelent az állami normatívák felülvizsgálata, illetve az infláció miatt csőd közelbe került cégek miatt az iparűzési adóbevétel összege. A kiadási oldalon ennél jóval nagyobb kockázatot hordoznak a kiszámíthatatlan energiaárak, a bérek.
Bagdy Gábor korábbi pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, jelenlegi fideszes képviselő szerint 120 milliárd hiányzik az idei fővárosi költségvetésből és ha így maradnak a dolgok, akkor az év közepére csődbe megy a város, vagy kénytelen lesz alapvető közszolgáltatásokat feladni vagy súlyosan csökkenteni. Kissé meglepő módon az aggodalmaskodók táborát erősítette a DK-frakció is, amely csak Karácsony Gergely kifejezett kérésére szavazta meg a jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztést, mert szerintük nem tartható. A bevételi oldalon 40-50 milliárddal kevesebbre számítanak, míg a kiadási oldalon legalább ennyivel többre. Kiss Ambrus a vita végén megjegyezte: a főváros esetében nem az történik, mint a Titanicnál, amely túl későn vette észre a jéghegyet. Ők már régóta látják és próbálják kikerülni. Ha mégse sikerülne, akkor az azért lesz mert túl sok a jéghegy és a köztük lévő út is befagyott.
Elfogadták a főváros jövő évi „Titanic” költségvetését, a DK 100, a Fidesz 120 milliárdos kockázatot lát