Lezárul egy fejezet: eltemetik XVI. Benedeket

Ma lezárul egy korszak a katolikus egyház életében, eltemetik XVI. Benedeket, a szertartás délelőtt fél 10-kor kezdődik. A Német Püspöki Konferencia azt javasolta a 27 helyi katolikus egyházmegyének, hogy délelőtt 11.00 óra körül szólaljanak meg a harangok a plébániákon a néhai német egyházfő emlékére. Herbert Reul (CDU) észak-rajna-vesztfáliai belügyminiszter elrendelte, hogy a tartomány felügyelete alá tartozó összes épületre függesszék ki a gyászlobogót.

Mit jelent ez az új fejezet az egyház jövője szempontjából? Wolfgang Beinert teológus, Joseph Ratzinger régi barátja és egykori tanítványa úgy látja, a jövőben nagyobb mozgástere lesz utódjának. Szerinte az új helyzet lehetőséget ad Ferenc pápának arra, hogy bizonyos témákban „világosabban fejezze ki magát”. Mint mondta, Ferenc nem foglalt egyértelműen állást olyan kérdésekben, mint például a homoszexualitás, részben a múlt szombaton elhunyt emeritus pápára való tekintettel. Beinert véleménye szerint szerencsésebb lett volna, ha Benedek 2013-as lemondása után nem emeritus pápának, hanem csak Róma volt püspökének neveztette volna magát: "Ez volt a probléma. Sokan abból indultak ki, hogy két pápa van.” A jövőre nézve – tette hozzá – az egyháznak egyértelmű szabályozást kell találnia az ilyen esetekre. Beinert Ratzinger asszisztense volt: először a tübingeni, majd a regensburgi egyetemen, ahol később dogmatika professzorként dolgozott.

Ugyanakkor XVI. Benedek szellemisége megmarad, az őt egyfajta ikonnak tekintő keresztény konzervatívok azonnali szentté avatását követelhetik. Még 2005-ben, II. János Pál halálát követően a Szent Péter téren összegyűlt hívők is azt skandálták: „santo subito”, azaz azonnal emeljék a szentek sorába. Ez azonban nem olyan egyszerű folyamat. II. János Pál boldoggá avatására csak 2011-ben került sor és Ferenc három évvel később, 2014-ben avatta szentté, XXIII. Jánossal, aki a II. vatikáni zsinat elindításával „friss levegőt” engedett az egyházba. Tehát II. János Pál halála és szentté avatása között kilenc év telt el.

Valószínűtlen Benedek pápa gyors szentté avatása, bár minden Ferenc pápa akaratától függ. II. János Pál kivételével nem is jellemző a pápák viszonylag gyors szentté avatása, a két reformer egyházfő, IX. Leó és VII. Gergely esetében például ez 27 évet, illetve öt évszázadot vett igénybe. V. Piusznál is másfél évszázadnak kellett eltelnie. A II. világháborús szerepe miatt vitatott XII. Piusz mind a mai napig se nem szent, se nem boldog, és erre egyelőre nincs is nagy esély, mert Ferenc sem akarja siettetni a dolgot, ugyanakkor XVI. Benedek és Ferenc alatt az 1958 és 2005 között uralkodó pápák mindegyike boldog vagy szent lett. Legutóbb, tavaly szeptemberben azt az I. János Pált avatta boldoggá Ferenc pápa, aki 1978-ban mindössze 33 napig kormányozta a katolikus egyházat.

Alberto Melloni vallástörténész a Resto del Carlino című bolognai lapban úgy vélte, ha megindul XVI. Benedek boldoggá avatási eljárása, azt aligha akadályozza majd Ferenc pápa, ez rá sem vetne jó fényt, ugyanakkor elhamarkodott döntést sem hoz majd. Melloni szerint Ferenc precedenst teremthet. Ha XVI. Benedek boldoggá (vagy szentté) avatását követően lemondana, akkor Ferenc utódának is előbb-utóbb boldoggá vagy szentté kell avatnia Ferencet.