„Megkezdődik az új, egységes ügyeleti rendszer bevezetése, elsőként Hajdú-Bihar vármegyében, februártól” – jelentette be tegnap az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). Ez annyiban nem meglepő, hogy lapunk nemrégiben írt arról: Hajdú-Biharban, ahol az új rendszerre való átállást tesztelték, már csak január végéig hosszabbították meg a pilotprogramot. Noha a pilot során más rendszert teszteltek, mint amit most bevezetnek, az átállás erőltetett tempójú: úgy tudjuk, már márciustól jön a következő váltás, Győr-Moson-Sopron megyében.
Azt a hajdú-bihari próbaprogramot is átalakítják, amelyre az ügyeleti reformot alapozzák, még a háziorvosok sem tudják, néhány hét múlva mi lesz ittA nyugati országrész háziorvosait már tájékoztatták a várható változásokról. Eszerint márciustól
a korábbi 14 ügyeleti pont helyett 7 járásközpontban lesz az OMSZ által működtetett ügyeleti központ „integrálva a háziorvosi ügyeleti rendelővel”.
Azaz itt várhatóan csak egy magas képzettségű egészségügyi szakember, úgynevezett nondoktor fogadja majd a segítségre szorulókat, és további hét helyen lesz elérhető délután négytől este tízig háziorvos. A mentőszolgálat ügyeleti pontján szolgálatot teljesítő szakemberek
receptet nem írhatnak, gyógyszerelésről pedig egyeztetniük kell az orvosi ügyeletet ellátó szakemberrel.
A tájékoztatón arról próbálták meggyőzni a nyugati országrész háziorvosait, hogy megoldható a feladat. Elhangzott, hogy a délutános, este tízig tartó megnyújtott háziorvosi rendelésen öt és este kilenc között várható a legnagyobb forgalom. Este tíz után az orvosi ügyeletet az OMSZ fogja ellátni, mivel éjjel főleg mentési feladatok vannak.
A lapunk által megkérdezett háziorvos számára nem volt túl megnyugtató a tájékoztatás. Körzetéhez 2800 ember tartozik, az ő nappali ellátásuk után kellene beülnie egy „meghosszabbított rendelésre”,
ahol több tízezer olyan ember tartozna hozzá, akiknek nem ismeri a kórelőzményét, gyakorlatilag akkor látja majd őket először. És adott beteg vagy emlékszik a saját ellátási eseményeire vagy nem. Ez pedig – mint mondta – óriási ellátásbiztonsági kockázat.
A hét elején Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az Inforadió Aréna című műsorában igyekezett megnyugtatni hallgatóságát. Ő arról beszélt, hogy az egészségügyben tervezett változások közül a lakosság legelsőként az ügyeleti rendszer átszervezésével találkozik. Elmondta azt is, hogy az ügyeletben délután négy órától este tízig tartó időszakban főként háziorvosi kompetenciákra van szükség, este tíz és reggel nyolc óra között azonban rendszerint tizedére esik vissza az esetszám, és az esetek 95 százaléka mentési feladat. Éppen ezért a háziorvosoknak – akiknek ez volt a legnagyobb félelmük – nem kell attól tartaniuk, hogy éjszakai ügyeletre kötelezik őket. Takács Péter hozzátette: az érintetteknek maximum havi két alkalommal kell ügyeletet vállalniuk az új rendszerben, de csak délután négy és este tíz óra között, s támogatásként ilyenkor végig ott lesz mögöttük a mentőszolgálat teljes apparátusa. Ettől függetlenül az orvos vállalhat éjszakai ügyeletet a mentőszolgálatnál, ez nincs megtiltva – jegyezte meg. Az államtitkár közölte azt is, hogy vészhelyzet esetén a lakosságnak továbbra is a 112-es hívószámot kell hívni, emellett azonban minden megyében lesz egy négyjegyű központi ügyeleti telefonszám is, amin a helyi mentésirányítás jelentkezik. Ők irányítják majd állapotának megfelelő helyre a beteget, adott esetben kiküldik hozzá a mentőt.
A győr-soproni háziorvosi tájékoztatón az is elhangzott, hogy
a szakorvosok hétköznap óránként 9 ezer, hétvégén 11 ezer forintot számlázhatnak.
Az általános orvosoknak ugyanezért a munkáért hétköznap 7 ezer, a hétvégén óránként 9 ezer forintos díjazás jár.
A magasan képzett úgynevezett (APN) szakemberek óradíja 5500 és 7500 forint,
a mentőtisztek ugyanazon munkáért 5000 illetve 7000 forintot kaphatnak.
A szakdolgozók óradíja 2900-3500 forint lehet.
Mint arról korábban részletesen írtunk, egy január elsejétől hatályos jogszabály alapján a kormányzat alaposan átszabja a háziorvosi ellátást, benne az alapellátási ügyeleti rendszert. Eszerint – Budapest kivételével – az OMSZ-ra bízná a feladat megszervezését. A lakosság által most még elérhető ügyeleti pontok mintegy harmada megszűnik. A jövőben országosan 81 járásnak lenne összesen 102 ügyeleti központja. Lesz olyan járás ahol nem lesz ügyeleti pont. Több megyében a mostani csaknem tucatnyi orvosi ügyeleti pontból legfeljebb 3-4 maradna. Ám ahol marad ilyen, ott az adott járás háziorvosai, saját asszisztenseikkel is fogadnák az ügyeleti helyszínen a betegeket. Eddig 40 ezer lakosra jutott egy orvos, ha a terv megvalósul, úgy a jövőben hétköznaponként 90 ezernek, hétvégén 60 ezernek lenne egy felső fokú végzettségű ellátója. A koncepció bírálói szerint mindez főként az aprófalvas megyékben komoly betegbiztonsági kockázatot is jelenthet. A mentőszolgálat szerint a Hajdú-Bihar megyei modellprogram igazolta az egységes, OMSZ által koordinált ügyeleti rendszer előnyeit. Ugyanakkor szakemberek már korábban szóvá tették, hogy ennek a pilotnak a részletes, nyilvános értékelés nem történt meg, az adatai nem hozzáférhetőek. Egyúttal arra is emlékeztettek, hogy a hajdú-bihari kísérletben az OMSZ egyedül látta el az ügyeleti feladatokat és meg sem próbálták a háziorvosok bevonását ebbe a feladatba. Tehát a most bevezetendő új rendszert a gyakorlatban még sehol sem tesztelték.
Nem hallgatott az Orbán-kormány az orvosi kamara érveire, súlyos ellátásbiztonsági kockázatot rejt a csonka egészségügyi rendeletTöbb mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet Takács Péter egészségügyi államtitkár terve