Orbán Viktor az uniós tagságunkkal játszadozik, igyekszik megágyazni a kilépés lehetőségének

Egyelőre az még nem jelenthető ki, hogy a miniszterelnök ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de az igen, hogy igyekszik megágyazni ennek a lehetőségnek – értékelte a kormányfő újabb különös megnyilvánulását Győri Lóránt, a Political Capital elemzője.

– Akár viccelt Orbán Viktor, akár nem viccelt, egyáltalán nem véletlen, hogy negatív összefüggésben értekezett Magyarország uniós tagságáról. Beleillik a trendbe – így minősítette a Népszavában hétfőn megjelent információt Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője.

Mint arról írtunk, több ponton módosult a The American Conservative beszámolója arról a sajtórendezvényről, amit Orbán Viktor miniszterelnök és külföldi újságírók részvételével a fideszes kötődésű Mathias Corvinus Collegium szervezett múlt héten a Karmelitában. A tudósítást jegyző Rod Dreher lapunk megkeresésére közölte: „Az eredeti posztban nem magyaráztam el kellőképpen, hogy a miniszterelnök milyen kontextusban tette a megjegyzését. Egyértelműen viccelt, amikor azt mondta, hogy határozottan nem maradna az Európai Unióban. Mosoly futott az arcán.”

Győri Lóránt nem találta kielégítőnek a magyarázatot. Felidézte, hogy felmérések alapján Magyarországon a nagy többség továbbra is támogatja az uniós tagságot, a magyarok jellemzően jobban bíznak az EU intézményeiben, mint a hazai döntéshozó szervekben. Ha azonban a részleteket is megvizsgáljuk, kevéssé megnyugtató a kép. A kormány hosszú évek óta folytatott EU- és Brüsszel-ellenes retorikája – beleértve a jogállami eljárásra vonatkozó vitát – egyre inkább áthangolja a Fidesz szavazótáborát, amelyről ma már elmondható, hogy jórészt euroszkeptikus. Ha közvélemény-kutatók rákérdeznek arra, hogy ki felelős az Ukrajnában zajló háborúért, akkor sokan nem az agresszor Oroszországot nevezik meg, hanem a NATO-t, az Egyesült Államokat vagy az EU-t. Ez sem az elkötelezett uniópártiság jele.

A kérdésre, hogy mit szeretne elérni Orbán Viktor, a választ több részre kell bontani – folytatta Győri Lóránt. Az unióról való beszédmódnak ugyanis létezik gazdasági, belpolitikai és külpolitikai aspektusa. A Karmelitában tartott rendezvényen a kormányfő is elismerte, hogy gazdaságilag nagyon fontos az EU, és ez a geopolitikai elemző szerint teljes mértékben így van: Magyarország gazdasági helyzete nagymértékben függ az uniós tagságtól. Gazdaságilag ebbe a szövetségbe integrálódtunk, láthatjuk azt is, hogy a támogatások befagyasztása milyen súlyos problémákat okoz.

A gazdasági tét tehát egyrészt az ország működtetéséről és fejlődéséről szól, másrészt pedig arról – hiszen a jogállamisági eljárás a rendszerszintű korrupció miatt folyik –, hogy a kormányzati körök tudnak-e profitálni az uniós forrásokból. Gazdaságilag egyértelmű, hogy az országnak és a kormánynak jó az EU-tagság.

A belpolitikai megközelítéssel más a helyzet – állapította meg Győri Lóránt. A Fidesz saját rendszerének kiépítését és politikai táborának összetartását folyamatos ellenségképek gyártásával érte, éri el. Az ellenségképek közé tartoznak a „migránsok, Soros György, a dollárbaloldal”, de ilyen ellenségkép Brüsszel és az Európai Unió is, amellyel szemben a kormány „szabadságharcot vív”.

Ami a külpolitikát illeti, Orbán Viktor már többször hangsúlyozta, hogy Magyarország nem orientálódhat csak a Nyugat felé. Korábban kijelentette például, hogy Magyarország három város, Isztambul, Moszkva és Berlin vonzáskörében éli az életét. A miniszterelnök úgy gondolja, hogy a Nyugat hanyatlik, a politikai és gazdasági erőközpontok mindinkább Kína és a Kelet felé tolódnak.

Győri Lóránt elmondása szerint a Fidesz, amikor elkezdte leépíteni a jogállamot és antidemokratikus lépéseket tett, szükségszerűen eltávolodott a német szövetségesektől és az Európai Unió demokratikus tagállamaitól. A magyar vezérközpontú hibrid vagy autoriter rezsim külpolitikai támogatást csak a hasonló rezsimektől kaphat. Ahogyan a magyar külpolitika értékválasztásában is egyre inkább eltért az európai fősodortól, úgy lett egyre fontosabb a keleti autoriter rezsimek felől érkező külpolitikai legitimáció. Az ukrajnai háború óta a magyar külpolitika még messzebb került az európai fősodortól, végképp elszigeteltté vált azzal, hogy Ukrajnával szemben szkeptikus, bizonyos fokig oroszbarát álláspontot képvisel.

A geopolitikai elemző megemlítette a volt jobbikos Volner János esetét, aki a saját magáról elnevezett pártot átnevezte Huxit párttá. A gyanút, hogy a kezdeményezés hátterében valójában a Fidesz áll, erősíti, hogy Volner a kormány jóvoltából külgazdasági attasé lett Szingapúrban. Orbán Viktor tavaly Tusványoson – Győri Lóránt szerint megalapozatlanul – arra utalt, hogy 2030-ra Magyarország nettó befizetője lehet az Európai Uniónak. A miniszterelnök logikáját követve ebben az esetben már gazdasági szempontból se lenne annyira előnyös az uniós tagság. A Kötcsén elhangzott, a sajtóhoz a kiszivárogtatott beszédében a kormányfő kijelentette, hogy 2030-ra az eurózóna, de akár maga az Európai Unió is széteshet. Orbán tehát nagyon tudatosan tette fel ezt a témát a magyar politika napirendjére – összegezte a geopolitikai elemző.

Győri Lóránt szerint egyelőre nem jelenthető ki, hogy Orbán Viktor ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de érvelése megkérdőjelezi az uniós tagság értelmét és igenis próbálhat megágyazni a jövőbeli kilépésnek.