Európai Parlament;bővítés;szankció;paksi atomerőmű;Roszatom;

Paks 2 eredeti finanszírozási koncepciója viszont már tavaly ellehetetlenült a már érvényben lévő szankciók miatt. 2014-ben az Orbán-kormány egy meglehetősen előnytelen, magas kamatozású hitelszerződést írt alá az orosz féllel a beruházás finanszírozására

- Paksig ér az újabb büntetőjavaslat, szankciós listára tennék a Roszatomot is

Az Európai Parlament felszólítása ugyan nem több egy véleménynél, de jelzi, milyen bizonytalan politikai térbe került az erőműbővítés.

Nagy többséggel jóváhagyta az Európai Parlament (EP) csütörtökön az EU és Ukrajna vezetőinek pénteki csúcstalálkozója elé időzített állásfoglalást, amelyben a képviselők részletezik a tárgyalásokkal kapcsolatos elvárásaikat. A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott határozatban a képviselő-testület felszólítja a tagállamokat, hogy terjesszék ki az Oroszországgal szembeni szankciókat az uniós piacon jelenlévő olyan vállalatokra, mint a Lukoil és a Roszatom. Az EP emellett azonnali és teljes embargót sürget az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok és az urán uniós importja ellen.

A Roszatom szankcionálását eredetileg a parlament euroszkeptikus csoportja kezdeményezte, majd a megfogalmazás bekerült az állásfoglalást jegyző öt politikai csoport közös állásfoglalásába. A javaslatról név szerint szavaztak a képviselők, az erről készült lista alapján a fideszesek nem nyomtak gombot, és nem vettek részt a teljes szövegről szóló szavazáson sem.

Az orosz atomenergetikai óriásvállalat kitiltása az uniós piacról az EP-képviselők vissza-visszatérő követelése. A háború tavaly februári kirobbanását követően elfogadott első határozatukban már felszólítottak az Oroszországgal folytatott minden nukleáris együttműködés beszüntetésére.

Az Európai Parlamentnek nincs közvetlen beleszólása a szankciós politikába, a korlátozó intézkedésekről döntő tagállamoknak nem kell figyelembe venniük a véleményét. Várakozások szerint az EU27-ek február végén hagyhatják jóvá az Oroszországgal szembeni szankciók következő, tizedik csomagját. Lengyelország és a balti országok sürgetik a Roszatommal folytatott együttműködés betiltását, de az egyhangúság követelménye és Magyarország borítékolható ellenkezése miatt ennek nincs realitása.

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, a paksi bővítés kormányzati illetékese a közelmúltban két, egymásnak ellentmondó üzenetet is megfogalmazott a tervezett paksi beruházásról. New Yorkból indított telefonhívásában – saját elmondása szerint – abban állapodtak meg orosz kollégájával, az energiaügyekért felelős ottani miniszterelnök-helyettessel, hogy „felgyorsítják a kivitelezést”. (Azt a folyamatot, amely – a szükséges engedélyek híján – egyelőre el sem indult, nehéz tehát gyorsításról vagy lassításról beszélni.) Üzent ugyanakkor Németországnak is, felháborítónak nevezve, hogy a németek még nem adták ki az exportengedélyt Paks 2 vezérlőrendszereihez, „hátráltatva a beruházást”. A valóságban az építkezés a gödörásás előkészületeinél tart, a továbblépéshez a magyar hatóságok engedélyei hiányoznak, vagyis a majd csak egy sokkal későbbi fázisnál időszerű vezérlőrendszer exportpapírjai e pillanatban nem hátráltatnak semmit. Szijjártó indulatos megjegyzése mégis létező problémára utal: arra, hogy az ukrajnai orosz agresszióra válaszul életbe léptetett szankciók egyre nehezebb helyzetbe hozzák a Roszatomot, annak alvállalkozóit, és velük együtt a megrendelő magyar kormányt.

Jelen állás szerint sem a nukleáris fűtőanyagra, sem az acélból készült árukra nem terjednek ki a korlátozások. Előbbi főleg Paks 1 számára jó hír, utóbbi pedig a bővítési tervekkel is kapcsolatos, mivel érinthetné az Oroszországban gyártott reaktortartályokat. A fűtőanyagokra vonatkozó engedmény eredetileg francia kérésre került bele a szankciórendszerbe, de az Orbán-kabinet és több más térségbeli kormány is támogatta, mivel a régió reaktorai döntően az Oroszországban kazah nyersanyagból készült fűtűelemekkel üzemelnek – és Franciaország is jócskán használ a Roszatom leánycége által előfeldolgozott kazah nyersanyagból. Mindenesetre

Paks 1 üzemanyag-ellátását egyelőre nem fenyegeti veszély. Paks 2 eredeti finanszírozási koncepciója viszont már tavaly ellehetetlenült a már érvényben lévő szankciók miatt.

2014-ben az Orbán-kormány egy meglehetősen előnytelen, magas kamatozású hitelszerződést írt alá az orosz féllel a beruházás finanszírozására. A hitelt az a Vnyesekonombank nyújtja, amely most európai tiltólistán van.

Maga a konstrukció úgy fest, hogy amikor a beruházás egy-egy eleme elkészül, a kivitelező benyújtja a számlát, amelyet a bank kifizet, majd annak értéke megjelenik a nyilvántartásában magyar tartozásként. Hogy ne kelljen az euróhitel esetében még most, a vágtató infláció idején is irreálisan magasnak számító, 4-5 százalékos kamattal számolni, eddig az volt a gyakorlat, hogy a „felírt” hitelrészt Magyarország azonnal előtörlesztette a nemzetközi pénzpiacon felvett olcsó kölcsönből. Csakhogy ma már az újra növekvő adósságú és nemrég leminősített magyar állam sokkal nehezebben jut forrásokhoz, ráadásul legálisan nem is tud utalni a szankcionált orosz banknak. A legvalószínűbb tehát, hogy most a kamatos kamattal megnövelt, gyorsan gyarapodó magyar tartozás egyre gyűlik a Vnyesekonombank könyveiben. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre a kormány következetesen nem válaszol.

Asztalra kerülnek újabb, a nukleáris ipart érintő szankciók is – erre utalhat Szijjártó Péter azon megjegyzése: „nem fogunk támogatni egyetlen olyan brüsszeli javaslatot sem, amely akár egy kicsit is nehezítené vagy netán ellehetetlenítené a magyar-orosz nukleáris együttműködést." Lengyelország és a balti országok egyébként többek között azzal érvelnek a Roszatommal folytatott együttműködés leállítása és betiltása mellett, hogy az orosz konglomerátum gyártja azokat az atomfegyvereket is, amelyekkel Vlagyimir Putyin Európát zsarolja, így minden, oda adott megrendelés közvetve a háború eszkalációját szolgálhatja.

A fűtőanyag-szállítások korlátozása továbbra sem valószínű, az viszont Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője szerint

elképzelhető, hogy a szankciók kiterjesztése esetén Oroszország válaszreakcióként egyoldalúan fékezi a fűtőanyag-szállításokat. Ez azonban nem okozna azonnali fennakadást, 

mivel az atomerőművet üzemeltető országok, így Magyarország is, jellemzően két éves készlettel rendelkeznek. Korábban az amerikai Westinghouse gyártott orosz hátterű atomerőműbe való fűtőanyagot, technológiai szempontból tehát nem megoldhatatlan a feladvány. Iparági körökben egy ideje beszédtéma, hogy a fenti eshetőségre gondolva megkezdődött az orosz fűtőelemek amerikai, illetve francia közreműködéssel történő kiváltásának előkészítése.


Az egykor szebb napokat is megért futballklub célja, hogy az Opus Tigáz segítségével NB III-ból az NB II-be jusson.