Az indítvány okafogyottságára hivatkozva az Alkotmánybíróság (AB) megszüntette a „kis kutasok” hatósági üzemanyagárakon keletkezett veszteségei miatt indított eljárást. Amiként arról tavaly beszámoltunk, a nagy láncokhoz nem tartozó egységek Független Benzinkutak Szövetsége elnevezésű képviselete, illetve Karsai Dániel hasonló ügyekben jártas ügyvéd segítségével félszáznyi üzemeltető fordult úgy az AB-hoz, mint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Főképp azt panaszolták, hogy a kormány először az alapüzemanyagok kis-, majd nagykereskedelmi árára is 480 forintos felső határt állapított meg, 0 forintot biztosítva nem hogy nyereségre, de az üzemeltetésre is. Bár később a kabinet 2021-es forgalmuk 80 százaléka után havonta literenként 20 forintos támogatásról döntött, eme, meglehetős akadozva érkező összeget az elszenvedett veszteségekhez képest kevesellték. A rendelkezés szerintük sérti az 1990-es ártörvényt, melynek értelmében a hatósági árrendszernek fedeznie kell a tisztes árrést is.
Kétségtelen: a novemberi rendelkezést – miszerint a szünetelő kút üzemeltetését átveszi a Mol – később a felek kipuhították. Akkori elemzések szerint egy ilyen "erőszakos" váltás nem csak a tulajdonhoz fűződő alapjogokat sértett volna, de technikailag is kivitelezhetetlennek bizonyult, hovatovább a Mol érdekeivel is ellenkezett. Így tavaly év elején a Mol már úgy nyilatkozott, hogy az üzemeltetés átvétele saját mérlegelésétől függ, ilyformán pedig soha nem éltek a lehetőséggel.
Ama rendelkezés pedig, miszerint a hatósági áras termékek eladásának 48 órán túli szüneteltetésekor az üzemeltetést át kell adni „a jelentkezőknek” (vagyis a Molnak), szerintük a vállalkozás szabadságának alapjogát sérti. Az AB érdemben ez utóbbi kifogást értékelte, hosszasan sorolva, miként változtak a kapcsolódó szabályok már a beadás után is. Eladdig, hogy a kormány december 6-án a hatósági üzemanyagárakkal kapcsolatos összes rendelkezést megszüntette. Bár a testület már hatálytalan rendelkezés Alaptörvény-ellenességét is megállapíthatná, felhívták a figyelmet, hogy ilyen üzemeltető-váltás a gyakorlatban nem történt. Mivel pedig az azóta hatályát vesztő jogszabályt maguk is legfeljebb megsemmisíthették volna, az eljárás – szerintük – okafogyottá vált.
Egri Gábor, az FBSZ elnöke lapunk megkeresésére kifogásolta, hogy az AB nem nyújtott segítséget az ártörvénysértés érvényesítéséhez, amely rendelkezés miatt az általuk képviseltek tavaly jelentős veszteségeket szenvedtek el. Mindazonáltal az indoklást az üzemeltetés-átvételi szabályok Alaptörvény-ellenességének kimondásaként értelmezi. Panaszaikat, úgy az ártörvénysértés, mint az üzemeltetőváltás Alaptörvény-ellenessége tárgyában, a strasbourgi testület tovább vizsgálja.
