Kína;Egyesült Államok;

Ballonháború

Szinte már naponta tűnnek fel azonosítatlan tárgyak az amerikai légtérben. Azt Washington sem állítja, hogy ezek mind Kínából származnának, a korábbi években is megfigyelések százait tették hasonló rejtelmes objektumokról, de a másfél hete megsemmisített, minden jel szerint tényleg Peking által gyártott kémballon ügye azt bizonyítja, hogy miközben Washington jelentős segítséget nyújt Ukrajnának az Oroszország elleni harcában, Peking közvetlenebb fenyegetést jelent számára. Sőt, ez egyfajta erődemonstráció is volt a kínaiaktól, hiszen éppen Montana fölé juttattak egy kémballont: itt található az Egyesült Államok három nukleáris rakétasilójának az egyike.

A ballonügy új szintre helyezi az Egyesült Államok és Kína rivalizálását. Korábban a kínai hackerek okozta veszélyre figyelmeztetett az Egyesült Államok, Hszi Csin-ping elnöksége alatt azonban Peking nagy ütemben fejleszti hadseregét, s próbálja kiterjeszteni befolyását a Dél-kínai-tengerre.

Az Ukrajna elleni háború ugyanakkor figyelmeztetés volt mind Joe Biden, mind Hszi Csin-ping számára: nem lehet a végletekig kiélezni a feszültséget például Tajvan miatt, hiszen a világ már így is elég sérülékeny. Tavaly novemberben a G20-ak tanácskozásán megbeszéléseket folytattak egymással, s megállapodtak arról, hogy Antony Blinken külügyminiszter az enyhülés jegyében a Kínába látogat. S épp a vizit előtt fedezte fel az Egyesült Államok a kémballont.

Enyhülésről ilyen körülmények között nem lehet szó és időközben arra is fény derült, hogy Kína a korábban sejtettnél is nagyobb segítséget nyújt Oroszországnak a nemzetközi szankciók kijátszásához. Peking viszont fenyegetésként élte meg, hogy az Egyesült Államok megállapodást kötött a Fülöp-szigetekkel katonai jelenlétének fokozására.

Egy újfajta hidegháború, egy nagy stratégiai verseny tanúi vagyunk, s a történelemből tudjuk: mindez nagyon is aggasztó jövője szempontjából. Nem csak lufi.