Európai Bizottság;Debrecen;akkumulátorgyár;

2023-02-15 06:15:00

Az Európai Bizottság is felfigyelt a debreceni akkugyárra, az Orbán-kormány hirtelen sok munkanélkülit lát

A magyarországi hatóságok kapcsolatba léptek az Európai Bizottsággal (EB) az akkumulátorgyárnak nyújtandó állami támogatás ügyében – tájékoztatta lapunkat a testület szóvivője, aki közölte azt is, hogy az egyeztetésről egyelőre nem kívánnak további tartalmi tájékoztatást nyújtani.

Egyelőre nem lehet megbecsülni azt sem, hogy az EB mikor dönt. Az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós döntéshozatal időtartama általában attól függ, hogy az adott tagállam mikor és milyen információkat szolgáltat Brüsszelnek, illetve hogy a kért intézkedés mennyire összetett.

Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora összeggel támogatja a kabinet a beruházást, de bizonyosan óriási pénzről van szó. A Financial Times korábban azt írta, hogy 800 millió euró – mintegy 320 milliárd forint értékben – segíti a projektet a kormányzat. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón feltett kérdésekre cáfolta ezt, de úgy fogalmazott, a debreceni ipari parkot kell fejleszteniük, ami önmagában 100 milliárd forintos nagyságrend, ebbe pedig beletartozik majd adott esetben a CATL akkumulátorgyár is.

Az állami támogatás nagysága kapcsán Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője korábban azt állította, hogy nagyjából 36 millió forint állami dotáció jutna egy munkahelyre. Ő is azt fejtegette, amit a Népszavának több szakértő elmondott, vagyis hogy a gyárban többségében vélhetően kínai, kazah, vietnámi és egyéb, harmadik országbeli vendégmunkások dolgoznak majd.

Áder János volt köztársasági elnök a Kék Bolygó legutóbbi, hétfői podcastban Kadejrák Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével beszélgetve szintén kitért a munkaerőhelyzetre. Szerinte a 9000 – műszakonként 3-3 ezer – döntően betanított munkát jelentő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Kaderják hozzátette: az erdélyi, kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár. Lapunknak szakemberek cáfolták, hogy ez ilyen egyszerű lenne.

Debrecenben az utóbbi évtizedben olyan sok nagy ipari cég települt – vagy települ, mint például a BMW – hogy ezek már rég „felszívták” a hadra fogható munkaerőt. Ráadásul a térség adottságai miatt továbbra sem vonzó az ország közepén vagy épp nyugati felén élőknek, tehát a hazai munkaerő-áramlás még mindig inkább kelet-nyugati, s nem fordítva. Volt, aki megjegyezte: nagyon reméli, hogy nem betanított munkásokkal akarják „feltölteni” a gyárakat, hiszen az nemhogy fellendítené, hanem éppenséggel visszavetné a hazai termelői kultúrát, ráadásul egy vegyi üzemben minimum vegyipari technikumot végzetteket kellene alkalmazni, hiszen nap mint nap veszélyes, robbanékony vagy éppenséggel mérgező anyagokkal dolgoznak. Egy a gödi gyárban dolgozó vegyészmérnöktől megtudtuk: jelenleg is nehézkesen kommunikálnak az ázsiai vendégmunkásokkal, akik nem beszélnek angolul, magyarul meg pláne nem, ezért klasszikusan írásban vagy szóban nem is tudnak feladatot kiadni, „lebutított” folyamatábrán magyarázzák el, mit kell tenniük.