átalakítás;piac;Lázár János;építészet;külföldi tőke;új törvénytervezet;építőanyagok;

Építőanyagot a nemzeti építőanyag-kereskedésből?

- Jönnek a „nemzeti tüzépek”, az állami trafikbiznisz után Lázár János vezényelheti ezt is

Az elképzelés szerint az Orbán-kormány az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel, az árukészletből pedig „Nemzeti Építőanyag-kereskedéseket” állítana fel. Gyakorlatilag a piac megfojtásával, a külföldi tulajdonú cégek megsarcolásával válna „nemzetiszínűvé” a magyar építőanyagipar. 

Itt az új törvényjavaslat, a magyar építészetről szóló jogszabály tervezete szerint a dohányboltok mintájára jönnek a „nemzeti tüzépek” – írja a hvg.hu birtokába jutott dokumentum alapján, hozzátéve: a rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütközhetnek. A Lázár János, aki korábban a dohánykereskedelem átalakítását is felügyelte, most építési és közlekedési miniszterként ezt a területet „magyarítaná” Az elképzelés szerint az Orbán-kormány az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel, az árukészletből pedig „Nemzeti Építőanyag-kereskedéseket” állítana fel.

A cikk megjegyzi, hogy a még be nem nyújtott, sőt, társadalmi vitára sem bocsátott törvényjavaslat három jelenleg hatályos törvényt: az épített környezet alakításáról, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényt vonná össze. A szöveg érdekessége – emelték ki –, hogy olyan „általános és minden objektivitást nélkülöző célokat is tartalmaz, mint a polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása”, de „elősegítené a települési zöldterületek megóvását vagy a tájépítészet szerepének erősítését” is. 

A magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja és a magyar építőanyagok felhasználásának elsőbbségét teremti meg

– olvasható még az anyagban a szabályozásról.

Ezeket a célokat egyebek mellett exportkorlátozással, akarják elérni, ugyanis a törvényjavaslat regisztrációs kötelezettséget ír elő „az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában, az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogának meghatározása mellett”, és a miniszter akár egy éves exporttilalmat is elrendelhetne. Másik kényszerítő eszköz lenne, hogy „az árszint fölött értékesítő vállalkozások (a gyártók mellett a kereskedők is) a kiegészítő bányajáradékhoz hasonló módon 90 százalékos járadékot lennének kötelesek befizetni az állam részére”.

A tervezet szerint a magánszemélyek, egy másik verzió szerint a babaváró támogatást és csoko felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek áfamentesen juthatnának hozzá az építőanyagokhoz.

A statisztikai hivatal azt tekinti munkanélkülinek, akinek pillanatnyilag nincs munkája, de aktívan keres, és két héten belül be is tudna állni dolgozni.