„Putyin elnök Ukrajna elleni háborúja tovább folytatódik, és semmi jele annak, hogy változtatna tervein” - jelentette ki a NATO-főtitkára Helsinkiben, Sanna Marin finn kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Jens Stoltenberg szerint az orosz elnök továbbra is irányítani szeretné Ukrajnát, s nem békét, hanem még több háborút tervez. Elismerését fejezte ki azért a határozott támogatásért, amelyet Finnország nyújtott Ukrajnának. Beszélt a finn és svéd NATO-csatlakozásról is, amelyben sikerült előrelépést elérni: néhány hete ugyanis találkozott Erdogan török elnökkel, akivel megállapodtak abban, hogy a jövő héten Brüsszelben tartanak egy háromoldalú találkozót Finnországgal és Svédországgal. „Itt az ideje a ratifikációnak, hogy Finnországot és Svédországot teljes jogú tagként üdvözölhessük” - hangoztatta Stoltenberg.
„Orbán Viktor arra számít, hogy Oroszország nyeri a háborút, ezért halogatja a finn és svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását”Egy újságírói kérdésre azt mondta, nem szabad elfelejteni, hogy ez a NATO modernkori történelmének leggyorsabb csatlakozási folyamata. Finnország és Svédország májusban nyújtott be kérelmet. Júniusban az összes NATO-szövetséges ország beleegyezett Finnország és Svédország csatlakozásába és eddig a 30 szövetséges országból 28 már ratifikálta a nemzeti parlamentekben. „A magyar parlament világossá tette, hogy néhány napon belül megkezdi a tárgyalásokat, így remélem, hogy hamarosan ratifikálni fogják” - vélekedett. Ami Törökországot illeti: ők elsősorban Svédországgal kapcsolatban fejezték ki aggodalmukat. Jelezte, elképzelhetetlennek tartja, hogy a két ország felől bármifajta fenyegetés érkezne anélkül, hogy arra a NATO ne reagálna. Azt hangoztatta, teljesen biztos abban, hogy Finnország és Svédország NATO-tag lesz.
Kocsis Máté: Normál ügymenetben szavaz a Parlament a finn és svéd NATO-csatlakozásról„Eljött az idő a ratifikációra, mind Ankarában, mind Budapesten”
- fogalmazott Stoltenberg.
Szintén egy újságírói kérdésre válaszolva azt felelte, a szövetség nem részese az ukrajnai háborúnak, ám nem szabad elfelejteni, hogy ez Putyin elnök által indított agressziós háború, amiben Ukrajnának joga van megvédenie magát. Ezen jogukat az ENSZ Alapokmánya is rögzíti, s a NATO-nak joga van ahhoz, hogy segítse Ukrajnát az önvédelem jogának fenntartásában. Jelezte, a védelmi szövetségnek egy másik feladata is van: ez pedig az, hogy megakadályozza az eszkalációt, a konfliktus teljes körűvé válását.
Szijjártó Péternek nem jutott eszébe kérni a törököket, hogy támogassák Finnország és Svédország NATO-csatlakozását„Ezért megnöveltük katonai jelenlétünket a szövetség keleti részén, a balti térségben is, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk, hogy egy NATO-szövetséges ország elleni támadás az egész szövetség válaszlépését kiváltja” - hangoztatta. Kijelentette, jelen pillanatban Ukrajna támogatása a fontos, és ha egyszer valamikor véget ér a háború, akkor biztosítani kell „hogy a történelem ne ismételje meg önmagát, s Putyin elnök ne támadhassa meg szomszédait”.
Azonban a jelek szerint Budapesten, egészen pontosan a Fidesz-frakcióban másképp ítélik meg a helyzetet, miután állítólag vita alakult ki a képviselőcsoporton belül a csatlakozás ratifikálását illetően. Éppen ezért hamarosan egy parlamenti delegáció utazik a két országba úgymond „tájékozódási és vitarendezési” céllal.
Látszatvita a Orbán Viktor és a Fidesz-frakció nézeteltérése a svéd-finn NATO-csatlakozásról, a színjáték csak Vlagyimir Putyinnak szól