Vitézy üzent Lázárnak: A megkezdett budapesti beruházásokat nem leállítani, felgyorsítani kellene

Persze erősen kérdéses, hogy a finoman szólva sem éppen a fővárost szívügyének tekintő Lázár megfogad-e bármit a volt államtitkár javaslataiból.

A népszámlálási adatokat elemezte Vitézy Dávid közlekedési szakember, korábbi közlekedési államtitkár a Facebookon. Lapunk korábban beszámolt arról, hogy az eredmények drámai mértékű népességfogyásról tanúskodnak: eszerint tavaly október 1-jén Magyarország lakossága 9 millió 604 ezer fő volt, ami még úgy is jóval alacsonyabb adat az előző népszámlálásénál, hogy csaknem 400 ezer olyan ember volt, akinek adatait a népesség-nyilvántartóból, a NAV nyilvántartásaiból vagy egészségügyi adatbázisokból kellett összeszedni a cenzust követően, mivel az összeírás zárásáig csak 9,2 millió kitöltött személyi kérdőív érkezett a KSH-hoz. Vagyis a valódi népességszám az említett 9,6 milliónál is alacsonyabb lehet, de ha ezt a számot vesszük alapul, az is 3,4 százalékos csökkenést jelez 2011 óta, 1980 óta pedig elvesztettük az ország népességének tizedét.

Az adatokat Vitézy Dávid megyékre lebontva vette górcső alá, ebből egyebek között az derült ki, hogy a 2011. évi népszámlálás óta összesen két vármegyében nőtt a népességszám: Pest vármegyében (Budapestet nem számítva) 10 százalékkal, Győr-Moson-Sopronban pedig 4,4 százalékkal. Mindenhol máshol súlyos csökkenés látszik. Békésben a legdrámaibb a helyzet, ahol 11 év alatt 12,6 százalékkal lettek kevesebben.

Budapesten és Pest megyében a magyar lakosság 28,4 százaléka élt tíz éve, most 31,5 százaléka - jelezte a korábbi államtitkár, majd rátért egy másik ábrára, amelynek tanúsága szerint az eltolódásokra nagy mértékben hatással van a belföldi vándorlás. A Pest vármegyei lakosságnövekedés magyarázata valószínűleg az, hogy a budapesti lakásárak növekedése és a lakáskínálat szűkössége miatt a főváros megkérdőjelezhetetlen tudományos, turisztikai, gazdasági, oktatási és kulturális és mindebből eredő munkaerőpiaci vonzereje miatt az ide költözők közül sokan már csak az agglomerációban találnak első lakást - írta.

Vitézy Dávid felidézte, hogy az elmúlt két-három évben számos programot indítottak az azóta megszűnt BFK-ban kormányzati támogatással a központi régió infrastrukturális fejlesztése érdekében, felismerve azt, hogy „- szeretjük vagy sem - nincs a tágabban vett központi várostérséghez (...) fogható gazdasági, tudományos és ipari, logisztikai központja Magyarországnak, és láthatóan itt van a növekedés motorja, mind gazdasági értelemben, mind az egyre növekvő népességszám vonatkozásában”. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy a vidéki egyetemi és ipari központok fejlesztése nem fontos: Győr példája mutatja, hogy Budapest környéke elsősorban nem is tőlük szív el lakosságot - jegyezte meg. „De a 21. század dereka felé tartva ettől még illúzió azt gondolni, hogy a folyamat megfordítható és az emberek tömegesen visszaköltöznek a központi régióból vidékre - a KSH prognózisa szerint sokkal inkább az ellenkezője várható” - jelezte.

Mindeközben a vasúti és hév infrastruktúra kapacitáshiányos, jelentős részben leromlott állapotú és az agglomerációból ingázók közül 10-ből 6-an autóval közlekednek megfelelő alternatíva híján - hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid. Majd kifejtette:

Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter nevét Vitézy nem írta le, e sorokkal félreérthetetlenül neki üzent, miután az amúgy is feketeöves Budapest-gyűlölő hírében álló Lázár öles léptekkel fogott neki a (nagyrészt) fővárosi beruházások leállításához, igaz, a korábbi mintegy 80 lefújt projektből 18 végül mégiscsak megúszta a szelekciót.