Az Orbán-kormány sakkozik a debreceni földekkel, újabb 17,5 milliárdot adott a városnak ipari parkjai bővítésére

Ismét csak a debreceniek feje felett, s megkérdezésük nélkül döntöttek az épülő kínai akkumulátorgyár körüli földek sorsáról, s arról, hogy további közpénz-milliárdokat tolnak a város iparának fejlesztésébe.

Újabb 17,5 milliárd forintot ad a kormány Debrecennek annak érdekében, hogy a város tovább bővíthesse ipari parkjait a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. Közreműködésével – olvasható ki a február utolsó napján késő este megjelent Magyar Közlönyből. Ugyanitt kormányhatározatban soroltak át beruházási célterületté olyan debreceni és mikepércsi földterületeket, amelyek az épülő kínai akkumulátorgyár térségében találhatók.

– Felháborító, hogy ismét csak egy éjszaka megjelent értesítőből tudjuk meg, miket döntött a kormány a debreceniek feje fölött. Önkormányzati képviselőként sem kaptunk semmilyen előzetes tájékoztatást, noha a szóban forgó földterületek valójában városi tulajdonban vannak, így jogunkban áll tudni, mit terveznek velük – mondta lapunknak Gondola Zsolt a Civil Fórum Debrecen Egyesület helyi önkormányzati képviselője.

A kormány egy rendeletmódosítással kivont a debreceni Déli Gazdasági Övezet területéről egy egybefüggő, 18,5 hektáros részt, így az a jövőben mezőgazdasági célú földként funkcionálhat – ezt egyfajta örömhírként tálalta szerdai közleményében a debreceni városháza, enyhítve talán azokat a keserű felhangokat, amelyek a kínai beruházás kapcsán felrótták: épp a legjobb minőségű termőterületeket dobták oda ipari célokra. A bejelentést árnyalja a debreciner.hu-n megjelent információ, amely szerint Pósán László, a térség fideszes országgyűlési képviselője az akkumulátorgyárakról szóló hétfői parlamenti vitában épp azzal érvelt a kínai beruházás mellett, hogy az a debreceni terület „aranykorona értékét tekintve igen gyenge minőségű föld, valóban belvizes, ha nagyon száraz időszak van, akkor szikes, tehát lényegében aki azt állítja, hogy ez termőföld, az egy dologról tesz tanúbizonyságot: fogalma sincsen, hogy Debrecenben ez hol van, és hogy miről beszél”. Márpedig ha ez igaz lenne, akkor valójában értelmetlen a fent említett közel 20 hektáros területet újra bevonni a művelésbe – érveltek lapunknak helyiek.

A közlönyben megjelentek szerint új helyrajzi számok beemelésével megteremtették egy csapadékvíz-késleltető tározó megvalósításának lehetőségét a 47-es számú főút keleti oldalán. A Kondoros-csatornával szomszédos 4 hektáros terület ugyan nem része a Déli Gazdasági Övezetnek, de az ott megépülő puffertározónak nagy szerepe lesz az ipari területre érkező csapadékvíz késleltetett elvezetésében. A Kösely-csatornába torkolló tórendszert is rendezik és újraaktiválják, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy az iparterületről összegyűjtött csapadékvizet biztonságosan összegyűjtsék, s a gazdasági övezetből összegyűjtött csapadékvízzel a termőföldeket öntözzék – érvelt a városháza. Egy másik, most megjelent kormányhatározat pedig lehetővé teszi, hogy a debreceni repülőtér és az úgynevezett Tégláskert városrész között munkásszálló épülhessen, illetve hogy az ipari parkban ideiglenes konténervárosokat is kialakíthassanak.