Fidesz;Magyarország;Finnország;NATO-csatlakozás;

Frusztrációikról beszéltek a fideszesek Helsinkiben, de a finneket legalább nem vádolták hazugsággal

A NATO-csatlakozás magyarországi ratifikációját mindez a magyar kormánypárti küldöttség szerint sem veszélyezteti.

Keddi stockholmi tárgyalásai után szerda reggel Helsinkiben ült asztalhoz az a fideszes delegáció, amely Svédországban és Finnországban tájékozódik a két ország NATO-csatlakozásának magyar parlamenti ratifikációja előtt.

Alapvetően egy olyan útról van szó, amellyel Orbán Viktor pártja a leginkább Vlagyimir Putyin orosz elnöknek akar tetszeni, a  stockholmi felvonás nem sikerült túl jól, a Helsingin Sanomat pedig azt írja, hogy szerda reggel Helsinkiben már Matti Vanhanen finn házelnök várta a Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezette fideszes küldöttséget. 

A tárgyalások jelenleg is zajlanak, Matti Vanhanen a lapnak azt mondta, „tisztult a levegő” a nyomukban. A Fidesz politikusai szerinte hangot adtak a frusztrációjuknak azzal kapcsolatban, amit Finnország Magyarországról gondol, de ez szerintük sem befolyásolja a finn NATO-csatlakozás magyar parlamenti ratifikációját. A finnek ráadásul megúszták hazugságvád nélkül, Matti Vanhanen legalábbis jelezte, hogy a svéd politikusoktól eltérően a fideszes küldöttség őket nem gyanúsította meg azzal, hogy valótlan állításokat tesznek Magyarországról.

A finn házelnök beszélt arról is, a magyarok értik, hogy Finnország erősíteni fogja a NATO-t és hogy megfelel a tagsági követelményeknek. Hende Csaba egy tolmácson keresztül úgy nyilatkozott, az Országgyűlés „egy kis párt” (a Toroczkai László-féle Mi Hazánk Mozgalom – a szerk.) kivételével támogatja is a finn NATO-csatlakozást, a ratifikáció időpontjáról azonban nem árult el részleteket. Delegációja a finn parlament védelmi és külügyi bizottságával is tárgyalni fog majd.

Azt már az Yle írja, hogy Juho Eerola finn parlamenti alelnök szerint a fideszesek nem köntörfalaztak, azt sérelmezték, hogy finn politikusok beavatkoznak Magyarország belügyeibe, név szerint említettek volt és jelenlegi minisztereket és EP-képviselőket is.

Finnország és Svédország több évtizeden át semleges volt, politikai vezetése az orosz fenyegetés, Ukrajna február 24-i megtámadása miatt döntött a NATO-csatlakozási kérelem benyújtásáról. A NATO 30 tagországa közül mára mindössze kettő maradt, amelynek a törvényhozása nem ratifikálta a svéd és a finn NATO-csatlakozást. Magyarországon kívül a másik NATO-tag Törökország, amellyel a svédek és a finnek csütörtökön tárgyalnak Brüsszelben. 

Sanna Marin finn miniszterelnök korábban többsör felszólította Magyarországot a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálására.