Hende Csaba nem tudott épkézláb magyarázatot adni arra, hogy a látogatásuknak mi köze Finnország NATO-csatlakozásához

A fideszes politikust kicsit megpörgették a finn újságírók.

Amint arról már beszámoltunk, keddi stockholmi tárgyalásai után szerda reggel Helsinkiben ült asztalhoz az a fideszes delegáció, amely Svédországban és Finnországban tájékozódik a két ország NATO-csatlakozásának magyar parlamenti ratifikációja előtt. Helsinkiben Matti Vanhanen finn házelnök várta a Hende Csaba volt honvédelmi miniszter és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezette fideszes küldöttséget. A finn politikus elmondása szerint a Fidesz politikusai hangot adtak a frusztrációjuknak azzal kapcsolatban, amit Finnország a magyar politikai berendezkedésről gondol, de ez szerintük sem befolyásolja a finn NATO-csatlakozás magyar parlamenti ratifikációját.

Az eddigi információk alapján az továbbra sem derült ki, hogy a delegációk látogatásának pontosan mi értelme van.

Antti Rinne, a házelnök helyettese mindenesetre a hvg.hu szerint megerősítette, hogy a delegáció semmilyen feltételt nem szabott Finnország vagy Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Mint fogalmazott, Magyarország „nagy figyelemmel” követi az Európai Unióban és Finnországban kialakult vitát a magyar jogállamiságról és demokráciáról, egyes finn állításokról pedig úgy gondolják, hogy az félreértéseken alapszik, vagy hogy Magyarországot negatív színben tünteti fel.

Hende Csaba az újságírók Magyarországon meglehetősen korlátozott parlamenti lehetőségei mellett valószínűleg már elszokott a kritikus kérdésektől, ugyanis elég felemás eredménnyel szerepelt a finn sajtósok előtt, akiket a magyar viszonyoktól ellentétben nem lehet csak úgy megkerülni a törvényhozás épületében. A volt honvédelmi miniszter például nem tudott választ adni arra, hogy pontosan mikor szavazhat a magyar Országgyűlés a NATO-ratifikációról, bár igyekezett megnyugtatni őket, hogy azt a Mi Hazánkon kívül mindenki támogatja. A magyar házszabály azonban hétről hétre a bizottságra, házelnökre és plénumra bízza a napirend megszavazását - ismertette.

„Az elmúlt 10 évben magas szintű találkozóra nem került sor a két ország törvényhozása között, és ez meglehetősen szokatlan két testvérnép között” - mondta azzal kapcsolatban, hogy a találkozó alkalmával vissza szeretnék terelni a kétoldalú parlamenti kapcsolatokat a normális mederbe. Oroszország esetleges hozzáállásáról a politikus azt mondta, bár nem tud az ő fejükkel gondolkozni, nem lát arra utaló jelet, hogy Finnországgal vagy Svédországgal kapcsolatban „pillanatnyilag” bármilyen agresszív szándékuk lenne, hozzátette azonban, hogy ez változhat a jövőben.

Ezt követően azonban előkerült az Orbán-kormány mostanában sokszor ismételt mantrája, miszerint a finnek „nem tisztelik a magyarokat”, márpedig „vállvetve harcolni csak olyanokkal lehet, akikkel kölcsönösen tiszteljük és megbecsüljük egymást”. A hvg.hu szerint akkor azonban már gondolkodóba esett, amikor egy finn riporter megkérdezte, hogy mégis hol éreznek tiszteletlenséget Magyarországgal szemben. „Elég, ha megnézzük, hogy az elmúlt 10 évben bármely magyar politikus tett-e Finnországra nézve becsmérlő kijelentést, kétségbe vonta-e az itt élő emberek, például a számik emberi jogainak állapotát és ha az rá a válasz, hogy nem, akkor tegye fel a kérdést, hogy fordítva, finn oldalról megtörtént-e ez” - mondta végül. A lap ezt követően felidézi, hogy amúgy Orbán Viktor 2019-ben Tusványoson egyebek között arról beszélt, komoly önuralom kell ahhoz, hogy ne nevessék ki „finn barátaikat” a magyar jogállamisággal kapcsolatos kritikáik miatt, mert szerinte „Finnországban nincs alkotmánybíróság, Finnországban az Akadémia az oktatási miniszter felügyelete alatt áll, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a finn bírákat”.

Szóba került az is, hogy a fideszesek hazugsággal vádolták meg Svédországot, erről azt mondta: „Feltette egy riporter azt a kérdést, hogy hazudtak-e svéd politikusok Magyarországról, én erre a tényeknek megfelelően igennel válaszoltam. Ha ezt felteszi a finn politikusokkal tekintetében is, ugyanígy igennel tudok válaszolni”. Állítása szerint erre körülbelül 100 példát is tudna mondani, végül azt említette, hogy egy finn európai parlamenti képviselő szerint például a magyar kormány egy pártkatonát nevezett ki bírói állásba.

Ami a korrupció ügyét illeti, Hende Csaba a mindig jól beváló mutogatás és felelősségkenegetés eszközeihez nyúlt. Úgy fogalmazott: „Feltehetném azt a kérdést, hogy vajon az EU Finnországra vonatkozó országjelentése kapcsán minden rendben van? Elárulom: nincs. Ez egy olyan területe a közéletnek, ahol minden államnak van tennivalója”.

Végezetül az a nem mellékes kérdés is felvetődött, hogy ennek az egésznek mégis mi köze van Finnország NATO-csatlakozásához, mire Hende kétszer is azt válaszolta hogy nem érti a kérdést, harmadik nekifutásra pedig annyit tudott kibökni, azért vannak itt, hogy a két ország kapcsolatairól beszéljenek.