A Fidesz kinyírta a népszavazás intézményét, négy év alatt csak az Orbán-kormány kérdései értek célba

A kérdések 4,3 százalékát hitelesítette az NVB.

„Sajnos nagyon nehéz olyan kérdést megfogalmazni, ami át tud menni, mert nagyon erős következményei vannak egy ilyen kérdésnek” – mondta Gönczi Gergely a Nemzeti Választási Bizottság múlt keddi ülésén, ahol tíz népszavazási kezdeményezést bíráltak el.

A Momentum delegáltjának szavait a statisztika is alátámasztja, számításaink szerint 2019 és 2023 eddig elbírált országos népszavasára szánt kérdések csupán 4,3 százalékát hitelesítette a bizottság. Kilenc továbbjutott kérdés közül még így is csak négy ért célt, ez volt a kormány gyermekvédelmi népszavazása, amelyet a 2022-es választások napján tartottak. A népszavazás érvénytelenül zárult, nem érte el az 50 százalékos küszöböt.

A kilencből három kérdést végül a Kúria alaptörvény-ellenesnek minősített, köztük Karácsony Gergely által benyújtott Fudan Egyetemről, és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló kezdeményezéseit is. További kettő esetén nem történt aláírásgyűjtés.

A hitelesítési folyamat során (amennyiben elfogadják a kezdeményezést, és a bizottság elé kerül az ügy) több kritériumnak kell megfelelni. Többek közt nem hitelesítik,

Az NVB múlt keddi ülésén hozott határozatok esetén is megfigyelhető volt, hogy a benyújtott kérdések egy-két kivétellel az alaptörvény tiltott tárgykörébe tartoztak, burkolt alkotmánymódosítást tartalmaznak. Ahogy lapunk is beszámolt róla az LMP által benyújtott akkumulátor üzemek létesítésével kapcsolatos kezdeményezés esetén is az egyik indoklás a hitelesítés megtagadására, a burkolt alaptörvény módosítás volt. Ezt nevezték többen „erőltetett indoklásnak” az ülésen.

Egy másik, régebbi eset pedig jól mutatja, hogy a kérdés egyértelműségének vizsgálata olykor szubjektív értelmezéseken is múlhat, amit az alábbi példa jól mutat.

2021-ben az LMP-s Schmuck Erzsébet kezdeményezése kizárólag az egyértelműség vizsgálata alapján bukott meg. A kérdés úgy szólt volna, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország 2030-ra 65 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest?”

Az indoklás szerint a választópolgárok döntő többsége azt gondolhatja, hogy az Országgyűlés olyan jogszabályt fogad el, amellyel biztosítható, hogy Magyarország 2030-ra 65 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Azaz az így feltett népszavazási kérdés megtévesztő módon azt sugallhatja, hogy az annak alapján hozott döntés által az Országgyűlés 2030-ig kötelezve lesz. A valóság az,

Az indoklással többen is vitatkoztak, azzal érvelve, hogy a kérdéssel azonos mondat szerepel a klímavédelemről szóló 2020-as XLIV. törvényben csak más százalékkal. „A kérdés egy konkrétan meghatározható, teljesen egyértelmű paragrafus módosítására irányul, amivel kapcsolatban nem merülhet fel az egyértelműség kérdése, és ha a törvényalkotó ebben a törvényben vállalt kötelezettséget 2020-ig, akkor, akkor népszavazással is lehet erről dönteni.” Mások annyival egészítették ki az érvelést, hogy ha a három évvel későbbi kormányzat változtatni szeretne a törvényen, akkor megteheti, ha megvan hozzá a kellő többsége. A szavazás végül 8:6 arányban nem hitelesítette a kérdést.

Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint az, hogy egy-egy kérdés átmegy-e a hitelesítési folyamaton, mindig szűkre volt szabva, ez nem változott, eddig is komoly jogi, formai követelményeknek kellett megfelelnie. Ugyanakkor több dologból is érződik – folytatta a Népszavának –, hogy a Fidesz megnyirbálta a népszavazás intézményét.

– mondta a szakértő.

Mikecz arról is beszélt, hogy míg a népszavazás úgy van kitalálva, hogy az alulról jövő kezdeményezéseknek adjon terepet, a Fidesz felülről jövő kérdésekben indít referendumokat, amelyeket mozgósításra is használ.