Orbán-kormány;Magyarország;tőzsde;gázár;csökkentés;rezsicsökkentés;

2023-04-01 15:21:00

Az emelt lakossági gázárnak már csak harmada a tőzsdei, az Orbán-kormány mégsem akar csökkenteni

A kereskedők hamarosan már az olcsón vett gázt értékesítik a szerződések szerinti magasabb áron. 

Március végén 40 euró körül állt be az orosz fűtőanyagárunkra nézve is irányadó, TTF-nek is nevezett holland tőzsde megawattóránkénti (MWh) gázára. A kurzus a múlt héten benézett e szint alá is, tegnap pedig 45 eurón állt. Ez a szint a tavaly augusztus 26-i csúcspont nyolcada, az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszak jellemző szintjének körülbelül fele. Utoljára több mint másfél éve, 2021 augusztusában állt a tőzsde ugyanezen a szinten. Igaz viszont az is, hogy az azt megelőző évtized átlagszintje 20 euró körül húzódott. Sőt, 2020. május végén, a Covid-válság kibontakozásakor 3,5 euróért is el lehetett vinni egy MWh gázt.

Bár a kormány tavaly azt ígérte, hogy az általuk vélt átlagfogyasztás felett fizetendő „lakossági piaci gázár” követi majd a tőzsdét, utóbbi előbbinek már csak alig harmada. A tegnapi tőzsdei árfolyam köbméterenként 169 forintra jön ki. A „lakossági piaci gázáron” belül a tőzsdei termékkel összevethető, nettó „molekulaár” viszont tavaly augusztus óta mintegy 547 forintra tehető. A kormány ugyanakkor ellentmondásosan nyilatkozik a kérdésben. Azt már közzétették, hogy a lakossági piaci ár április végéig bizonyosan nem módosul. Tavaly év végén Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a kérdésre annyit mondott, hogy „nix ugribugri”. Gulyás Gergely a március eleji kormányinfón kérdésre a jövőbeni árak becslési nehézségeit ecsetelte, emlékeztetve, hogy az árak tavaly jártak 300 euró felett is. Hozzátette, hogy a most értékesített gázt a szolgáltató vélhetőleg még a korábbi, magasabb árakon vette. A gáztárolók jövőbeni feltöltésekor szerinte a tőzsdék ismét emelkedést vesznek. A hazai gázárak letörésében nehézséget jelent, hogy a vevő vállalkozások zöme tavaly év végén olyan szerződést kötött, amely az akkori, nagyon magas árakat az egész idei évre fixálja.

Osztja a jövőbeni piaci gázáremelkedéssel kapcsolatos félelmeket Pletser Tamás is. Lapunk megkeresésére az Erste olaj- és gázpiaci elemzője a mostani árszintet az időszak mélypontjának tartja. Nem zárta ki, hogy korábbi, 50-100 eurós, vagy akár azt is meghaladó árelőrejelzéseit esetleg némiképp csökkenti. Azután, hogy Vlagyimir Putyin tavaly elzárta a legtöbb uniós tagállam gázcsapját, az EU bravúrosan váltott más beszállítóra, így például a tengeren, cseppfolyósítva szállított, LNG-nek nevezett földgázra. A „békeidőben” mintegy 400 milliárd köbméteres uniós fűtőanyagigényeket 16-17 százalékkal visszavetették a gázárrekordok miatt leálló gyárak és a szokatlanul enyhe tél. Az LNG-kínálatot pedig a kínai gazdasági visszaesés növelte. Az emiatt most kissé „elkényelmesedett” európai piacot ugyanakkor az elkövetkező hónapok során a tavaly még 67 milliárd köbméternyi orosz gázbehozatal idén várható további feleződése, a gáztárolótöltések megindulása, a kínai gazdaság felpörgése, egyes, például műtrágyagyárak újraindulása, a gázerőművek vagy épp az üzemanyag-finomítók gázigényének megugrása, vagy akár a folyók várható, nagyon alacsony vízállása, igencsak felrázhatja. (Az oroszok jelen állás szerint csak a magyarországi szállításokat tartják be teljes mértékben. Ugyanakkor idén a tavaly igencsak akadozó osztrák szint is visszaállni látszott a szerződéses szintre.)

Az elemző igazolta, hogy a gázkereskedők – így a tavaly sokat veszítő, állami MVM - idén egyre kedvezőbb anyagi helyzetre számíthatnak. A tavalyi, rendkívül magas árakon fixált piaci szerződéseiket ugyanis – a drágán vásárolt készletek kitárolása után – egyre olcsóbban vett gázzal teljesíthetik. Arra ugyanakkor nem számít, hogy az MVM idén „visszanyerné” a gáz piaci szintű vásárlása és rezsicsökkentett értékesítése miatt tavaly elszenvedett, bizonyosan több ezermilliárdos veszteség egészét. A hazai energiaipar nemcsak a tavalyi veszteségek ellentételezése, hanem a jelentős beruházási szükséglet miatt is igényli az idei, esetleges extranyereséget – fejtette ki. Pletser Tamás emellett

Elismerte, hogy a folyamatok erőteljesen csökkentik az idén 2610 milliárd forintra szabott költségvetési „rezsialapra” nehezedő kifizetési nyomást. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Orbán-kabinet éppoly lendületesen dönt az alapból több száz milliárdos kifizetésekről, amilyen eltökélten gondoskodik a keret extraadókon keresztüli feltöltéséről.)