Március végén 40 euró körül állt be az orosz fűtőanyagárunkra nézve is irányadó, TTF-nek is nevezett holland tőzsde megawattóránkénti (MWh) gázára. A kurzus a múlt héten benézett e szint alá is, tegnap pedig 45 eurón állt. Ez a szint a tavaly augusztus 26-i csúcspont nyolcada, az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszak jellemző szintjének körülbelül fele. Utoljára több mint másfél éve, 2021 augusztusában állt a tőzsde ugyanezen a szinten. Igaz viszont az is, hogy az azt megelőző évtized átlagszintje 20 euró körül húzódott. Sőt, 2020. május végén, a Covid-válság kibontakozásakor 3,5 euróért is el lehetett vinni egy MWh gázt.
Bár a kormány tavaly azt ígérte, hogy az általuk vélt átlagfogyasztás felett fizetendő „lakossági piaci gázár” követi majd a tőzsdét, utóbbi előbbinek már csak alig harmada. A tegnapi tőzsdei árfolyam köbméterenként 169 forintra jön ki. A „lakossági piaci gázáron” belül a tőzsdei termékkel összevethető, nettó „molekulaár” viszont tavaly augusztus óta mintegy 547 forintra tehető. A kormány ugyanakkor ellentmondásosan nyilatkozik a kérdésben. Azt már közzétették, hogy a lakossági piaci ár április végéig bizonyosan nem módosul. Tavaly év végén Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján a kérdésre annyit mondott, hogy „nix ugribugri”. Gulyás Gergely a március eleji kormányinfón kérdésre a jövőbeni árak becslési nehézségeit ecsetelte, emlékeztetve, hogy az árak tavaly jártak 300 euró felett is. Hozzátette, hogy a most értékesített gázt a szolgáltató vélhetőleg még a korábbi, magasabb árakon vette. A gáztárolók jövőbeni feltöltésekor szerinte a tőzsdék ismét emelkedést vesznek. A hazai gázárak letörésében nehézséget jelent, hogy a vevő vállalkozások zöme tavaly év végén olyan szerződést kötött, amely az akkori, nagyon magas árakat az egész idei évre fixálja.
Osztja a jövőbeni piaci gázáremelkedéssel kapcsolatos félelmeket Pletser Tamás is. Lapunk megkeresésére az Erste olaj- és gázpiaci elemzője a mostani árszintet az időszak mélypontjának tartja. Nem zárta ki, hogy korábbi, 50-100 eurós, vagy akár azt is meghaladó árelőrejelzéseit esetleg némiképp csökkenti. Azután, hogy Vlagyimir Putyin tavaly elzárta a legtöbb uniós tagállam gázcsapját, az EU bravúrosan váltott más beszállítóra, így például a tengeren, cseppfolyósítva szállított, LNG-nek nevezett földgázra. A „békeidőben” mintegy 400 milliárd köbméteres uniós fűtőanyagigényeket 16-17 százalékkal visszavetették a gázárrekordok miatt leálló gyárak és a szokatlanul enyhe tél. Az LNG-kínálatot pedig a kínai gazdasági visszaesés növelte. Az emiatt most kissé „elkényelmesedett” európai piacot ugyanakkor az elkövetkező hónapok során a tavaly még 67 milliárd köbméternyi orosz gázbehozatal idén várható további feleződése, a gáztárolótöltések megindulása, a kínai gazdaság felpörgése, egyes, például műtrágyagyárak újraindulása, a gázerőművek vagy épp az üzemanyag-finomítók gázigényének megugrása, vagy akár a folyók várható, nagyon alacsony vízállása, igencsak felrázhatja. (Az oroszok jelen állás szerint csak a magyarországi szállításokat tartják be teljes mértékben. Ugyanakkor idén a tavaly igencsak akadozó osztrák szint is visszaállni látszott a szerződéses szintre.)
Az elemző igazolta, hogy a gázkereskedők – így a tavaly sokat veszítő, állami MVM - idén egyre kedvezőbb anyagi helyzetre számíthatnak. A tavalyi, rendkívül magas árakon fixált piaci szerződéseiket ugyanis – a drágán vásárolt készletek kitárolása után – egyre olcsóbban vett gázzal teljesíthetik. Arra ugyanakkor nem számít, hogy az MVM idén „visszanyerné” a gáz piaci szintű vásárlása és rezsicsökkentett értékesítése miatt tavaly elszenvedett, bizonyosan több ezermilliárdos veszteség egészét. A hazai energiaipar nemcsak a tavalyi veszteségek ellentételezése, hanem a jelentős beruházási szükséglet miatt is igényli az idei, esetleges extranyereséget – fejtette ki. Pletser Tamás emellett
azért sem számít a lakossági piaci gázár kormányzati csökkentésére, mert idén nem lesznek választás.
Elismerte, hogy a folyamatok erőteljesen csökkentik az idén 2610 milliárd forintra szabott költségvetési „rezsialapra” nehezedő kifizetési nyomást. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Orbán-kabinet éppoly lendületesen dönt az alapból több száz milliárdos kifizetésekről, amilyen eltökélten gondoskodik a keret extraadókon keresztüli feltöltéséről.)
Orbán Viktor súlyos valótlansággal érvel
Szakértők értetlenül állnak az előtt, miként fogalmazhatott úgy Orbán Viktor február végén a Parlamentben: „az elmúlt két hónapban világossá vált, az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez”, illetve „a gáz ára az európai tárolók feltöltése után is a háború előtti árak háromszorosa maradt”. Ezzel szemben a valóság, hogy a felszólalás napján az irányadó, holland TTF 47 eurón állt, míg az árak 2021 augusztusát követően – tehát a háború kitörését megelőző fél év során is – csak efelett jártak. 2021 végén például tartósan száz euró feletti árakat jegyeztek. Az európai gáztárolók tavaly novemberi teljes feltöltését követő időszakot hasonló, száz euró feletti szint jellemezte. Azóta viszont az ár tartósan ennek kevesebb mint a felére esett. Utóbbi fejleményről a kormányfő nem tett említést.
