David Pressman: Szövetséges ország részéről példátlan az Orbán-féle Amerika-ellenes retorika

Aggodalomkeltőnek nevezte az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, hogy a magyar kormányfő március elején Magyarország ellenfeleként azonosította az Egyesült Államokat.

Nem veszi magára a Fidesz-párti magyar sajtóban személye ellene zajló lejáratókampányt, de azokat hazája elleni, felülről irányított támadásnak tekinti – árulta el a Népszava David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, aki lehetőséget adott lapunknak, hogy elkísérjük múlt kedden szegedi látogatására. A diplomata a sűrű programját megszakító ebédszünetben szokatlanul nyíltan és közvetlen hangnemben beszélt az utóbbi időben feszültté vált államközi kapcsolatokról. Igaz, a társalgás "off-the-record", vagyis bizalmas volt, a részleteket kizárólag a nagykövetség engedélyével hozhattuk nyilvánosságra.

Az amerikai nagykövetnek ugyanakkor egyetlen elhangzott mondata sem szolgált olyan sokkoló információval, ami a magyar és az amerikai politikát, illetve a kétoldalú kapcsolatok állapotát felszínesen ismerőjét váratlanul érné. Talán az egyetlen meglepő az volt, hogy a magát optimistaként jellemző nagykövet javíthatónak ítéli az amerikai-magyar kapcsolatokat, bár nem sok kétséget hagyott afelől, hogy ennek érdekében melyik félnek kéne változtatni a magatartásán Washington olvasatában. Aggodalomkeltőnek nevezte, hogy Orbán Viktor március elején Magyarország ellenfeleként azonosította az Egyesült Államokat. Mint mondta, szövetséges ország részéről példátlan az ilyesfajta Amerika-ellenes retorika. Hozzátette: megérti, hogy a pillanatnyi (bel)politikai érdekek is tényezők a külpolitikában, de szerinte

Pressman nehezményezte, hogy az Orbán-kormány a háború ellenére sem távolodott el Oroszországtól. Úgy látja, hogy az ezzel kapcsolatos aggályokban kétpárti egyetértés van, és teljes konszenzus a nemzetbiztonsági körökben, sőt az ellenzéki Republikánus Párt egyes tagjainak még keményebb az álláspontja a magyar vezetéssel kapcsolatban. Ezek alapján a Fidesz hiába bízik, hogy a jövő évi amerikai elnökválasztás kimenetele fordulatot hoz a kétoldalú kapcsolatokban.

Két közvetlen elődjével, a filmproducerként befutott Colleen Bellel, illetve az üzletemberként meggazdagodott David Cornsteinnel ellentétben az amerikai nagykövet vérbeli diplomata, 1999-ben Madeleine Albright külügyminiszteri tanácsadójaként vagy, ahogyan viccelődve előadta “táskavivőjeként” kezdte, de később - nagykövetként - az ENSZ Biztonság Tanácsban is képviselte az Egyesült Államokat. Ennek megfelelően érzékelhető volt, hogy alaposan megválogatta szavait még zártkörben is, ami különös jelentőséget kölcsönöz annak, amit a nyilvánosság előtt mond.

Noha Orbán Viktor évértékelőjén “présembernek” csúfolta, aki “bele akarja préselni” a magyarokat a háborúba, Pressman a szegedi látogatás során egyáltalán nem úgy tűnt, mintha befolyásolni akarná a közvéleményt.

Egy kéttannyelvű gimnáziumban és a Szegedi Tudományegyetemen is beszélgetett a diákokkal, de mindkét esetben az érdekelte, hogy az érintettek mit gondolnak a világról és kísérletet sem tett arra, hogy meggyőzze őket bármiről. A diákok előtt hangoztatta, hogy szeret fiatalokkal csevegni, mert ők az idősebb felnőtteknél gyakran őszintébben mesélnek a dolgokról. Arra is kitért, hogy fontosnak tartja a magyar vidékre utazni, hiszen ő az Egyesült Államok magyarországi - nemcsak budapesti - nagykövete. A tanintézményeken kívül Pressman felkereste a szegedi zsinagógát, a Szegedi Kortárs Táncegyüttest, illetve az önkormányzatot, ahol tárgyalt Botka László szegedi polgármesterrel, egy kávézóban pedig egy meg nem nevezett LMBTQI+ jogvédő szervezet képviselőjével.