- Orbánék továbbra sem engedik el a rendeleti kormányzást

„Az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét” – olvasható a veszélyhelyzet meghosszabbítását javasló, kedden nem sokkal éjfél előtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvénymódosító-javaslatban. Ezzel újabb 180 nappal hosszabbítaná meg a háborús veszélyhelyzetet.

A módosító elfogadása – mert a kormánypárti kétharmad bizonyosan rábólint majd – továbbra is lehetővé teszi a kormánynak a rendeleti kormányzást. A kabinet tavaly május végén hozott rendeletet a háborús veszélyhelyzetről, amelyet aztán a kormánypárti képviselők meg is erősítettek, jogszabállyal felhatalmazva a kormányt, hogy a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek hatályát meghosszabbítsa. Tavaly november elseje, az alaptörvény kilencedik módosítása óta veszélyhelyzet már csak 30 napra rendelhető el, de a parlament felhatalmazhatja a kormányt annak meghosszabbítására.

A múlt héten több hazai civil jogvédő szervezet – az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – közleményben jelezte, a veszélyhelyzet fenntartása helyett inkább a szabályok átalakítására és a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére lenne szükség. Nemcsak a civilek kifogásolták a veszélyhelyzeti kormányzást, szintén a múlt héten David Pressman amerikai nagykövet is demokratikus deficitről beszélt Magyarország kapcsán, jelezve, a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak.

A veszélyhelyzet hivatalosan valójában csak 2020 óta létezik, a járványügyi veszélyhelyzetet 2020. március 11-én vezették be, 2020. június 18-i volt érvényben. A hozzá kapcsolódó első felhatalmazási törvényt 2020. március 30-án fogadta el az országgyűlés, s az első veszélyhelyzet lecsengésével hatályát veszítette. A jogszabály felhatalmazta a kormányt, hogy a vonatkozó kormányrendeletek hatályát a parlament további hozzájárulása nélkül a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa, vagyis időben korlátlan rendeleti kormányzásra adott lehetőséget. A második járványügyi veszélyhelyzetet 2020. december 4-én vezették be, ehhez november 10-én fogadták el a második felhatalmazási törvényt. A második járványügyi veszélyhelyzet másfél évig élt, a 2022. május 25-én kihirdetett, most is érvényben lévő háborús veszélyhelyzet váltotta. A hatalomnak szintén különleges jogokat biztosító tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet viszont már hét és fél éve, 2015. szeptember 15. óta érvényes.