A szerdai bejelentés fényében a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kabinet úgy döntött, hogy visszahívja a bankból kormányzati delegáltjait - értesült a Világgazdaság.
A kormányközeli lap információi szerint a kormány megvizsgálta az IIB körüli kérdéseket, és arra a döntésre jutott, hogy nem képviselteti tovább magát a nemzetközi pénzintézetben.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium későbbi közleményében már konkrétan fogalmaz:
A 2023. április 12-én bejelentett intézkedések értelmében az Amerikai Egyesült Államok a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezető tisztségviselőjét szankciós listára helyezte. A Kormány megtárgyalta a kialakult helyzetet és megállapította, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bank Kelet-Közép Európában fontos fejlesztési szerepet játszott, a kivetett amerikai szankciók következtében a bank működése értelmét vesztette. Ezért a Kormány visszahívja a Nemzetközi Beruházási Bankban tisztséget betöltő, a magyar állam által delegált személyeket, valamint kilép a nemzetközi pénzügyi szervezetből.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy David Pressman amerikai nagykövet arról beszélt szerdai sajtótájékoztatóján, hogy másoktól eltérően Magyarország figyelmen kívül hagyta az orosz kémbankkal kapcsolatos aggályokat. Éppen ezért az Egyesült Államok szankciós listára tette a pénzintézetet és három vezetőjét - köztük egy magyar állampolgárt, Laszlóczki Imrét, aki alelnöki tisztséget töltött be.
Itt a bejelentés az Orbán-kormány miatt hozott amerikai szankciókról, megszólalt a nagykövetBár az IIB rendre hangsúlyozza, hogy nemzetközi, multinacionális fejlesztési bank, a környező NATO-országok készpénznek veszik, hogy az 1970-ben alapított, majd Vlagyimir Putyin által 2012-ben újraélesztett KGST-bank egy „kémbank”, azaz a Kreml eszköze Nyugat Európa politikai-gazdasági befolyásolására. Ezeket az aggályokat nem csillapította, hogy maga Nyikolaj Koszov is régi hírszerző családból származik, édesapja KGB-sként Magyarországon állomásozott, s részt vett az 1956-os forradalom leverése utáni szovjet titkosszolgálati műveletekben.
Szankciókkal sújtják az amerikaiak a budapesti orosz kémbankot és vezetőit, itt a listaA háború miatt korábban Magyarország kivételével szép sorban kilépett a pénzintézetből minden érintett uniós tagállam, előbb Csehország, majd Románia, Szlovákia és Bulgária is. Ez nem kis feszültséget okozott, a bennmaradó országok - Oroszország és Magyarország mellett Vietnám, Mongólia és Kuba - közös álláspontként azzal állt elő, hogy a kilépő négy EU-s tagállam egy centet se kapjon vissza a befizetett alaptőkéjéből, hivatkozva „a Bankkal szembeni ellenséges és nagy kárt okozó” fellépéseikre.
Így az sem biztos, hogy a magyar kormány nagyon gyorsan pénzéhez jut - mindez pedig a pozsonyi példából is látszik. Mint korábban a szlovák pénzügyminisztérium a Népszava érdeklődésére közölte, a pénzintézet nem tudja visszafizetni a távozások után az egyes tagállamok részesedését a bank alaptőkéjéből. Éppen ezért már dolgoznak a részleteken, de Pozsony számításai szerint ez akár tíz év is lehet.
Jelen pillanatban a bank legnagyobb tulajdonosa Oroszország 45,44 százalékkal, mögötte a kilépő Magyarország 25,27 százalékkal, Kuba 2,83, Mongólia 1,8, Vietnám pedig 1,26 százalékos részesedést tudhat a magáénak.
„Olyan, mintha terrorbombázás történt volna” - Megszűnik az orosz kémbank az igazgatótanácsi tag szerint Tagadja az Orbán-kormány, hogy levélben lobbizott volna Brüsszelnél az orosz kémbank érdekébenMagyarország még kitart, Csehország perre mehet a kémbanki részesedéséért járó pénzértBulgária is kilép az orosz kémbankból, Magyarország marad az egyetlen uniós részvényes