;

Oroszország;felszámolás;szankciók;Nemzetközi Beruházási Bank;

- Eldőlt, az orosz kémbank befejezi működését Budapesten

Állítják, van elegendő pénzük, hogy minden kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni. 

Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bankban (IIB) való tagságának de facto megszűnése miatt az IIB kimerítette a további működési alapjait budapesti és Európai Uniós központjából. A bank megkezdte működésének és székhelyének áthelyezését Magyarországról Oroszországba - olvasható a pénzintézet honlapján közzétett tájékoztatásban, amelyet az mfor.hu vett észre. 

Éppen ezért a Nemzetközi Beruházási Bank azt javasolja a magyar kormánynak, hogy haladéktalanul kezdje meg 2019-ben született megállapodásuk felmondását. Egyúttal jelezték, teljesítik minden kötelezettségüket, de minden rendelkezésükre álló erőforrásukat felhasználják, hogy megvédjék jogos érdekeiket.

Kitérnek arra is, hogy az Egyesült Államok szankciói miatt a bank nem tud végezni semmiféle pénzügyi műveletet.  Az IIB – egy multilaterális fejlesztési intézmény – ellen bevezetett amerikai szankciók veszélyeztetik ügyfelei, partnerei és partnerei jogos érdekeit. Mély sajnálattal állapítja meg az IIB, hogy jelenleg az amerikai szankciók miatt megfosztották attól a lehetőségtől, hogy a partnereivel szembeni kötelezettségeit teljesítse - fogalmaztak.

Állítják, hogy elegendő pénzügyi forrásaik van a partnereik felé fennálló kötelezettségeik teljesítésére. Ennek jegyében pedig már megkezdték az illetékes hatóságokkal a konzultációkat, hogy ezeknek eleget tudjanak tenni. 

Azonban az még kérdés, hogyan jut hozzá a pénzéhez Magyarország. Ahogyan azt korábban megírtuk titkolózik az Orbán-kormány a kilépésről, holott 74 milliárd forint és a Lánchíd Palota sorsa a tét.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy David Pressman amerikai nagykövet arról beszélt múlt hét szerdai sajtótájékoztatóján, hogy másoktól eltérően Magyarország figyelmen kívül hagyta az orosz kémbankkal kapcsolatos aggályokat. Éppen ezért az Egyesült Államok szankciós listára tette a pénzintézetet és három vezetőjét - köztük egy magyar állampolgárt, Laszlóczki Imrét, aki alelnöki tisztséget töltött be.

Bár az IIB rendre hangsúlyozza, hogy nemzetközi, multinacionális fejlesztési bank, a környező NATO-országok készpénznek veszik, hogy az 1970-ben alapított, majd Vlagyimir Putyin által 2012-ben újraélesztett KGST-bank egy „kémbank”, azaz a Kreml eszköze Nyugat Európa politikai-gazdasági befolyásolására. Ezeket az aggályokat nem csillapította, hogy maga Nyikolaj Koszov is régi hírszerző családból származik, édesapja KGB-sként Magyarországon állomásozott, s részt vett az 1956-os forradalom leverése utáni szovjet titkosszolgálati műveletekben. 

A háború miatt korábban Magyarország kivételével szép sorban kilépett a pénzintézetből minden érintett uniós tagállam, előbb Csehország, majd Románia, Szlovákia és Bulgária is. Ez nem kis feszültséget okozott, a bennmaradó országok - Oroszország és Magyarország mellett Vietnám, Mongólia és Kuba - közös álláspontként azzal állt elő, hogy a kilépő négy EU-s tagállam egy centet se kapjon vissza a befizetett alaptőkéjéből, hivatkozva „a Bankkal szembeni ellenséges és nagy kárt okozó” fellépéseikre.

A párt éppen ezért azt is tudni véli, miért védi Orbán Viktor az orosz elnököt.