A 62 esztendős pécsi jogászt rongálás vétségével vádolják, s bár Heindl már rég megúszhatta volna az eljárást egy következményekkel nem járó ítélettel, ő ragaszkodott ahhoz, hogy nyílt tárgyalás legyen, és ott bebizonyíthassa: a törvénysértő kormányreklámok ellen fellépni nem csupán jogszerű lépés, de – az alkotmány parancsolta – állampolgári kötelesség.
A kedden startoló büntetőügy előzményei 2022-es parlamenti választás kampányáig nyúlnak vissza. Heindl Pécsett és több baranyai településen naponta festette át a kormánynak azokat a plakátjait, amelyek szerinte beleavatkoztak a választásba. Álláspontját arra alapozta, hogy a választási törvény a pártokra bízza a választási harcot, ráadásul az Alkotmánybíróság is kimondta: „Az államnak semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében”. Mindez összhangban van az uniós normákkal. Heindl a múlt év elején a Nemzeti Választási Bizottsághoz, az ügyészséghez, a bírósághoz és ombudsmanhoz fordult, hogy lépjenek fel a Fideszt támogató, kormányreklám ellen. Az említett jogintézmények azonban – bár sosem cáfolták Heindl igazát – elutasították beadványait, arra hivatkozva, hogy nem az ő dolguk fellépni a jelenség ellen. (Azt, hogy kinek lenne ez a feladata, sosem árulták el).
Mindeközben Heindl Péter naponta átfestette a kormány plakátjait. Az LMBTQ-mozgalmat kriminalizáló kormányreklámokra, amelyeken az volt látható, hogy „Védjük meg a gyerekeinket!” ráfestette: „Putyintól” és „a Fidesz hazugságaitól”. (A pártok transzparenseit sosem festette át, azt jogsértő tevékenységnek tartja.) Akciója közben a rendőrök néha tetten érték, bevitték, kihallgatták. A rendőröknek bevallotta, hogy ő minden nap plakátokat „korrigál”, mert ezzel akarja felhívni a figyelmet a kormány jogsértő magatartására. A rendőrségen udvariasan és némi tanácstalansággal hallgatták, de végül meggyanúsították rongálással. Az ügy a Pécsi Járásbíróságra került, ahol az eljárást tavaly áprilisban megszüntették, mondván: nem bizonyítható, hogy a rongálás megtörtént-e, ugyanis nem megállapítható a sértett kiléte és hogy a ráfestés okozott-e kárt. Heindl fellebbezett, mert el akarta érni, hogy ne bizonyítottság, hanem szabálysértés hiányában mentsék fel. Nem fogadta el azt, hogy a sértett ismeretlen és nem történt károkozás, mivel a sértett maga a kormány, és van kár is, hisz az átfestéssel megsemmisül a kormányüzenet egy része.
Heindl Péter úgy vélekedett, hogy a plakátok átfestésével hasonlóan cselekszik, mint az a tűzoltó, aki berúgja az égő ház ajtaját, és vízsugárral eloltja a lángokat: ezzel kárt okoz, de megmenti a bent élőket és az épületet.
A plakát az átfestés után tönkremegy ugyan, ám a cél az, hogy megóvjuk a választási szabadságot, ami sokkal nagyobb érték, mint hirdetmény.
Heindl fellebbezése után a Pécsi Törvényszéken folytatódott a per, ahol viszont úgy látták, a jogász megvalósíthatta a falfirkálás bűncselekményét, ezért visszaküldték az iratokat a járási bíróságra, új tárgyalásra. A járás meg visszadobta az ügyet a rendőrségnek, nyomozásra. Utóbbi megtörtént, s az ügyész vádat emelt Heindl ellen rongálásért. Februárban a pécsi bíróság – tárgyalás nélkül – úgy döntött, hogy a vétséget Heindl elkövette, és próbára bocsátást rótt ki a jogászra. Csakhogy ő nem fogadta el ezt a verdiktet. Ezért kedden előkészítő tárgyalást tartottak a bíróságon, ahol Heindl bizonyítási eljárást kért, amin azt akarja majd dokumentálni, hogy nem ő, hanem a kormány a jogsértő. Annak érdekében, hogy a későbbi ítélet harmonizáljon a hazánk által vállalt európai értékekkel, Heindl indítványozta, a bíró kérjen előzetes véleményt az unió bíróságától. A bíró ezt nem látta szükségesnek, és a tárgyalást június 20-ra elnapolta.
Abszurd indoklással mentették fel a kormányplakátok „rongálóját”, úgy döntött, fellebbezA keddi tárgyalás előtt egy órával a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pécsi szervezete Heindlt támogató szimpátiatüntetést tartott a bíróság kapujánál. Erre negyvenen jöttek el. Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő volt a demonstráció szónoka, aki maga is törvénytelennek ítélte a kormány Fideszt támogató, hozzávetőleg 50 milliárd forintba kerülő, politikai plakátjait. Hadházy hozzátette: a kormány hazug propagandája miatt nincs esély arra Magyarországon szabad választást rendezhessünk, s amíg ez az állapot tart, addig hazánk nem lesz jogállam, és a mostani korrupt hatalom leválthatatlan. Hadházy megköszönte Heindl Péter kitartó küzdelmét, aki elmondta, hogy jelenleg az Oroszország elleni szankciót elutasító plakátokat festi át. Azok hazugságra épülnek – mert nem igaz, hogy a magyarok 97 százaléka elutasítja a szankciókat, a valós szám 37-42 százalék –, ráadásul ezekkel a hirdetésekkel a kormány az uniós választást akarja befolyásolni a Fidesz javára, újra csak törvénytelenül.