Pénteken délelőtt, pár perccel 10 óra előtt Ferenc pápa megérkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Ezzel megkezdődött a katolikus egyházfő háromnapos magyarországi látogatása, amelynek jelmondata: „Krisztus a jövőnk”.
A pápa 2021-ben már járt Budapesten, de akkor csak fél napra, kifejezetten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárórendezvényére jött. A mostani látogatás viszont – egyházi szóhasználattal élve: „apostoli látogatás” – kifejezetten Magyarországnak szól. Bármennyire is különbözik a két esemény, azért felfedezhető közöttük kapcsolat. A pápa április 23-án elmondott imádságában úgy fogalmazott, hogy az eucharisztikus kongresszuson való részvétele kiegészítéseként utazik Magyarországra. Hozzátette: „Ez alkalom lesz arra, hogy újra magamhoz öleljek egy számomra oly kedves egyházat és népet.”
Budapest felé, amikor a pápa a repülőn beszélni kezdett a vele utazókhoz, elromlott a mikrofon – számolt be a Magyar Kurír. Az egyházfő ezért személyesen, egyenként üdvözölt mindenkit.
Ferenc pápa kettős minőségében, a katolikus egyház vezetőjeként és a Vatikán államfőjeként tesz látogatást Magyarországon. A repülőtéren az egyház és a kormány küldöttségének tagjai – közöttük Erdő Péter bíboros és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – várták a pápát, aki botra támaszkodva, de láthatóan jó kedéllyel fogadta a köszöntéseket.
Az egyházfő első útja a budai Várba, a köztársági elnök hivatalába vezetett. A várost átszelő konvojban a pápa egyszerű, fehér színű autóban ült. A Sándor-palotánál „katonai tiszteletadás mellett” tartott ünnepélyes fogadáson már Orbán Viktor miniszterelnök és a közjogi méltóságok is részt vettek. A pápa zárt ajtók mögött megbeszélést folytatott Novák Katalin köztársasági elnökkel – aki előzőleg a pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet Budaházy Györgynek és társainak –, valamint a kormányfővel. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnök tájékoztatása szerint Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy kereszténység nélkül ma Magyarország nem létezne: Magyarországnak akkor van jövője, ha „a keresztény úton marad, a keresztény út pedig ma a béke útja”.
Ferenc pápa Szent István intelméről beszélt Orbán Viktor előttA Karmelita rendezvénytermében Novák Katalin és Ferenc pápa is beszédet mondott. A köztársasági elnök úgy vélte, nem véletlen, hogy a pápa éppen most, éppen ide jött. Isten megfelelő időben összehozza, és erővel felvértezi azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében – állította. „Szövetségesek vagyunk” – mondta később – „együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit külön-külön és egymással összekapaszkodva, az üldözött keresztény testvéreinket, de a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is”.
Ferenc pápa egyebek között kifogásolta, hogy a politika nemzetközi szinten a problémák megoldása helyett, úgy tűnik, inkább az indulatokat szítja, visszafejlődve egyfajta „háborús infantilizmusba”. Budapestet a hidak városának nevezte. A különböző valóságokat összekötő hidak azonban – tette hozzá – azt is sugallják, hogy el kellene gondolkodnunk az egység fontosságán, amely nem egyformaságot jelent. Európa is a népek közötti hidakra épül, szükséges mindegyikük hozzájárulása, ám anélkül, hogy ez bármelyikük egyediségét csorbítaná. Idézett a magyar alaptörvényből: „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, továbbá: „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.”
Az egyházfő olyan Európát szeretne, amely nem válik részeinek a túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt, gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről.
Ez ugyanis az ideológiai gyarmatosítás útja lenne, amely eltünteti a különbségeket – mint az úgynevezett genderkultúra esetében –, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, például vívmányként dicsekedve az „értelmetlen abortuszhoz való joggal”.
Szent Istvánról szólva a pápa hangsúlyozta, hogy a hit nagy tanítása: a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a kedvességet jelenti. Két témába vágó „magyar népi jóságot” magyar nyelven mondott el: „jónak lenni jó” és „jobb adni, mint kapni”.
Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon. Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett – figyelmeztetett.
A pápa programja késő délután a Szent István-bazilikában folytatódott, ahol püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozott. Harangzúgás és a bazilika előtti téren összegyűlt tömeg, majd odabent is tapsvihar köszöntötte az ekkor már kerekesszékben közlekedő, mosolyogva integető egyházfőt.
Veres András győri püspök, a katolikus püspöki kar elnöke köszöntőjében arról beszélt, a magyar katolikusok szeretnének ebben a változó világban hitelesen tanúságot tenni arról, hogy „nekünk Krisztus a jövőnk”. Ehhez kapcsolódva a pápa is az egyik legfontosabb feladatként jelölte meg: értelmezni korunk változásait és átalakulását, megpróbálni a lelkipásztori kihívásokkal a lehető legmegfelelőbb módon szembenézni.
Nem szabad szem elől veszíteni a húsvét középpontját, a „feltámadt Krisztust, aki a történelem középpontja és aki a jövő” – folytatta Ferenc pápa. „Ha erről megfeledkezünk, akkor mi, lelkipásztorok és laikusok emberi eszközöket és megoldásmódokat fogunk keresni, hogy megvédjük magunkat a világtól, bezárkózva kényelmes és békés vallási oázisainkba; vagy éppen ellenkezőleg, alkalmazkodunk a világiasság váltakozó széljárásaihoz, akkor pedig kereszténységünk elveszíti erejét és megszűnünk a föld sója lenni” – óvott ettől a két kísértéstől az egyházfő.
Ferenc pápa: Az ördög hozza a megosztástMagyarországra utalva Ferenc pápa megjegyezte: azt látni, hogy még ebben az országban is, ahol a hit hagyománya szilárdan gyökeret vert, tanúi vagyunk az elvilágiasodásnak és az azt kísérő jelenségek terjedésének, ami veszélyezteti a család egységét és szépségét, kiteszi a fiatalokat az anyagias és hedonista életideál kockázatának. Valamiféle „harcos hozzáállás” felvétele helyett ez a helyzet lehetőségeket is hordozhat a keresztények számára, mert hitre és bizonyos témák elmélyítésére ösztönöz.
Taps szakította félbe a pápát, amikor kijelentette, hogy az ateista üldözés alatt mártírhalált haltak tanúsítják a magyarság sziklaszilárd hitét, és amikor megemlékezett Mindszenty József bíborosról , szállóigeként idézve tőle: „Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!”.
Az egyházfő időnként eltért az előre megírt beszédtől, egyik ilyen alkalommal a pletykálkodás káros voltára hívta fel a figyelmet. A rendezvény végén Ferenc pápa kézbe vette a bazilikában őrzött Szent Jobbot, távozásakor pedig többször megállt beszélgetni a hívekkel.
