vasúti katasztrófa;vonatbaleset;Újfehértó;Hajdúhadház;tehervonat;vonatkisiklás;

- „Az ilyen baleseteket 80 százalékban csapágyhiba okozza, mindenki reménykedik, hogy nem az ő kocsijával fordul majd elő"

Több napig is eltart a vasúti pálya helyreállítása a Hajdúhadház és Újfehértó között vasárnap délelőtt kisiklott tehervonat balesete után.  A kár több százmilliós.

„Az ilyen baleseteket 80 százalékban csapágyhiba okozza, ami úgynevezett hőnfutási jelenségből következik be, ez nem függ össze a vasúti kocsi életkorával, a rendszerben benne van egy baleseti kockázat, és mindenki reménykedik, hogy nem az ő kocsijával fordul majd elő" – tájékoztatta lapunkat Andó Gergely közlekedésmérnök, közlekedési szakújságíró.

Vasárnap délelőtt egy Záhonyból Hegyeshalmon át Ausztriába tartó, vasércet szállító teherszerelvény harmincöt kocsijából kilenc siklott ki, teljesen elzárva a kétvágányú, villamosított pályaszakaszt Hajdúhadház és Újfehértó között. Mindkét vágány járhatatlanná vált, és a felsővezeték-rendszer is jelentősen megrongálódott.

„Kisiklások okaként sokkal ritkábban fordul elő, hogy kitörik egy kerék, ezt a problémát ugyanis diagnosztikával ki lehet szűrni. A harmadik lehetőség, amikor a vasúti pálya okozza a kisiklást, de ennek még kisebb a valószínűsége. Egyrészt mert a szóban forgó szakaszon rengeteg vonat jár, másrészt ott is nagyon komoly diagnosztika zárja ki az állapotromlást. A vasúti vagonoknak azonban van egy előzetesen ki nem szűrhető és állapotdiagnosztikával észre nem vehető meghibásodási lehetősége, amikor a csapágy elkezd nem annyira forogni, mint amennyire kellene. Nem lehet kiszűrni a hibát, mert ez a csapágy egy zárt tokban van, olajban úszik, és ha valamilyen okból ez a kenés megszűnik, akkor elkezd melegedni. A vasutak ez ellen úgy védekeznek, hogy beépítenek olyan pálya menti berendezéseket, amelyek ezt a melegedést észlelik. Csak pechjükre a vonatok fékezése is melegíti a kerekeket, ezért ezeket a berendezéseket olyan helyekre érdemes telepíteni, ahol a vonatok nem nagyon fékeznek, hogy ki lehessen szűrni a hamis riasztásokat. De ha a hiba még nem elég nagy, akkor a vonat át is tud csúszni ezen az ellenőrzőponton, és mire elér a következőhöz, addigra bekövetkezik a baj” - magyarázza Andó Gergely. Hozzátette: szó nincs arról, hogy a magyar vasút lenne megbízhatatlan, ugyanezzel a problémával küzdenek a világon mindenütt. Példaként említette, hogy február 3-án Amerikában, az Ohio állambeli East Palestine-ban hőnfutás miatt történt egy hatalmas vonatrobbanás, amikor egy veszélyes anyagot szállító tehervonat 50 kocsija siklott ki, néhány vagon ki is gyulladt. Az amerikai balesetet követően a teljes hálózatra kétszer olyan sűrűn telepítik ezután a hőérzékelőket.

Utazási infó

A Mávinform a honlapján közölte, hogy a záhonyi fővonalon utazóknak az átszállások miatt egy-két órával hosszabb eljutási időre kell számítaniuk. A személyvonatok helyett Hajdúhadház és Újfehértó, az InterCityk helyett Debrecen és Nyíregyháza között pótlóbuszra kell átszállni.

A Volánbusz járatain a Debrecen-Hajdúhadház-Téglás szakaszon érvényesek a vasúti jegyek és bérletek. A Budapest-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest útvonalon közlekedő minden vonat felármentesen vehető igénybe. A szerelvényfordulók miatt a záhonyi fővonalon vonatkimaradásokra is számítani kell, az InterCity vonatok esetében más szerelvények közlekednek.

A görög tragédia utóélete

Emlékezetes, hogy február 28-án hajnalban Görögországban az ország történelmének legsúlyosabb vasúti balesete történt, 57-en vesztették életüket, amikor összeütközött egy személy- és egy tehervonat. „Utána másfél hónapig nem jártak a vonatok, majd újraindult a közlekedés 160 helyett 100-zal, a kétóránkénti közlekedés helyett napi két vonattal, arra is két mozdonyvezetőt raknak. A napi két, egymással szembejövő vonat szigorúan csak állomáson találkozhat. A görögök nem bíznak már senkiben és semmiben, ami teljesen jogos, mert nem működnek a biztonsági berendezések a hálózat uszkve 95 százalékán. A baleset óta sem tudtak ezen érdemben változtatni, mert nincs rá kapacitás. Lementek az 1800-as évek forgalomszervezési szintjére. De ez teljesen más típusú baleset volt” – számolt be Andó Gergely az áprilisi tapasztalatairól, amelyeket a görög tragédia helyszínén szerzett. 

Az EU Horizont Európa keretprogramja által finanszírozott DESIRE6G nevű projekt januárban indult el, és a jövőbeli (6G és azon túli) mobilhálózatok rendszerarchitektúrájával foglalkozik. Egy ilyen 6G hálózat extrém teljesítményigényű alkalmazásokat is képes lesz támogatni. Az ELTE Informatikai Kar részéről Laki Sándor kutatócsoportja vesz részt a pályázat megvalósításában.