egészségügy;praxisok;minőség;háziorvosok;kompenzáció;ösztönzés;NEAK;

Kisiklott az Orbán-kormány háziorvosokat ösztönző új indikátorrendszere

A háziorvosi szolgálatok több mint felének lényegesen kisebb lett a bevétele, mint előző hónapban.

Nem szerencsés az az ösztönzési mód, hogy az alapellátók csak egymás rovására javíthatnak a teljesítményükön – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A kormányzat januártól új indikátorrendszerrel ösztönzi a jobb minőségű ellátásra a felnőtt és gyermek háziorvosokat, valamint az alapellátó fogorvosi praxisokat.

A rendszer lényege, hogy a körzetek finanszírozásának mintegy harmadát – praxisonként 250-300 ezer forintot – elvonták, és azt egy közös „kalapba” tették. Ezt osztják újra azok között, akik teljesítik a minőségi elvárásokat, például azt, sikerül-e elérnie az orvosnak, hogy a páciensei vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. A szolgáltatók egy zárt kaszából versenyeznek egymással java részt olyan mutatók mentén, amelyek teljesítése nem is rajtuk, sokkal inkább a betegek egészségtudatosságán múlik. Azaz hiába kéri a beteget, hogy menjen labor-, vagy egyéb szűrővizsgálatra, 

ha a páciense ennek nem tesz eleget akár nemtörődömségből vagy csak azért mert nem kap időpontot, akkor azt az orvos finanszírozásából vonják le.

Az új rendszer eredményét mutatja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő múlt hét végén nyilvánosságra hozott adatsora, miszerint a háziorvosi szolgálatok valamivel több mint a felének lényegesen kisebb lett a bevétele mint az előző hónapban. A rosszabbul teljesítők csaknem kétharmadának 100 ezer forintnál is nagyobb lett volna a vesztesége, de mivel ez előre is sejthető volt az ellehetetlenülésük elkerülésére a kormányzat egy milliárd forintot biztosított három hónapra, hogy mérsékelni lehessen a havidíj kiesésüket.

A legnagyobb veszteségeket a gyermekháziorvosok szenvedték el.

A mintegy 1474 praxis kétharmadának csökkent a bevétele, és azok fele szorult díjkiegyenlítésre.

Lapunknak Póta György csepeli gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének korábbi elnöke azt mondta: ő gyakorlatilag ugyanazt tette, mint eddig minden hónapban és 100 ezer forinttal kevesebbet kapott. Azon kollégái,

akik csak nagyon kevés indikátor pontot tudtak gyűjteni akár 300-400 ezer forintot is buktak volna, ha nem kapják az ideiglenes kompenzációt. 

Póta György szerint az elvárások teljesítése több mutató pontozásánál sem az orvoson, hanem a betegen múlik. Például azért jár plusz díjat jelentő pont, ha az anya meghatározott ideig szoptatja az újszülöttjét vagyis a gyermekorvos nem ír fel tápszert.

„Csakhogy ha egy anyának nincs teje, vagy bármi egyéb okból nehézségbe ütközik a szoptatás, akkor a gyermekorvos csak azért nem hagyhat éhen halni egy csecsemőt, mert az indikátor rendszerben büntetés jár a tápszer felírásáért!” 

Vagy egy másik példa: az elhízottak egy éven keresztül való szűrése, ez az első kilenc hónapban nem teljesíthető az indikátor feltétele és így automatikusan nulla pontot fog kapni mindenki, ami nyolcvan-százezer forint veszteséget jelent a praxisnak. Póta György hangsúlyozta: a zárt kassza miatt pedig, ha valamennyi praxis kiválóan is teljesít, akkor is legfeljebb azt érik el, 

hogy mindenki annál a pénzénél marad, amit az indikátor rendszer megújítása előtt is megkapott.

A fogorvosok is nagyon csalódottak, a mintegy 2400 praxisból 1263-nak csökkent a bevétele. Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, keszthelyi fogorvos, már a rendszer indításakor jelezte, hogy több minőségi mutató nem alkalmas a kezelések minőségmérésére. Például, ha egy lyukas fogat a fogorvos töméssel mentene, ám azt a fogat később egy éven belül gyökérkezelni vagy húzni kell, akkor az jelentős, 50-100 ezer forintos havidíj elvonással jár.

„A fogászatban elérkezett a vér és akril (kivehető protézis anyaga) korszaka” 

– írták a fórumaikon a fogorvosok, ugyanis ez a mutató arra sarkallja őket, hogy minden lyukas fogat húzzanak ki.

– Nem ördögtől való, ha az egészségügyi kormányzat a praxisok bevételének 10-15 százalékát arra szánja, hogy az ellátás minőségét díjazza – mondta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász, ugyanakkor azt is hozzátette: kérdéses, hogy érdemes-e ezt a mérést úgy kalibrálni, hogy az orvosok fele vesztesnek érezze magát. Az elmúlt két hónap tapasztalatai szerint a rendszer finomításra szorul. Hiába tesz valaki erőfeszítést és a korábbi teljesítményét mondjuk 35 százalékról 42-re javítja, mert ezért ebben a rendszerben nem fog kapni semmit. Sőt veszít a finanszírozásából. A zárt kassza miatt pedig csak egymás rovására tudnak javítani az orvosok saját teljesítményükön. Ahhoz, hogy ez jól és valódi ösztönzőként működjön a kormányzatnak plusz forrást kellene beletennie a rendszerbe. A szakember szerint

15-20 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a korábbi teljesítményüket javítókat és jobban teljesítőket is jutalmazhassák anélkül, hogy a tőlük kicsit lemaradók se essenek el jelentős bevételektől.