- Szijjártó Péter szerint Kína nem kockázat, hanem olyan állam, amellyel az együttműködés sok hasznot hozhat

Kína nem kockázat, hanem olyan állam, amellyel az együttműködés sok hasznot hozhat; erre mi vagyunk a bizonyíték, hiszen Magyarország csak profitál abból, hogy a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává vált – írta csütörtökön Facebook-posztjában a Szijjártó Péter. A Brüsszelben tartózkodó külgazdasági és külügyminiszter egy mások bejegyzésében arra figyelmeztette az Európai Uniót, amelynek hazánk is tagja, hogy „ha Európa gazdasági versenybe akar bocsátkozni Kínával, akkor veszíteni fog”.

A fenyegetésnek is beillő mondatokat Szijjártó az állami hírügynökség szerint a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülésen tartott sajtóértekezletén közölte. A kormány által gyakran csak brüsszelitáknak, bürokratának is nevezett uniós vezetőket a tárcavezető így oktatta ki: „a Európai Uniónak is rivalizálás helyett a kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapozott kapcsolatokra kellene koncentrálnia. (...) Érdemes a politikai és filozófiai magasságokból lejönni a realitások, a való élet talajára, és megnézni, hogyan is néz ki az európai-kínai együttműködés a gyakorlatban”.

– Mi nem látunk semmifajta kockázatot vagy fenyegetést Kínában, mi Kínában olyan országot látunk, amellyel ha normálisan együttműködünk, akkor abból nagyon sok hasznunk származhat – tette hozzá a magyar diplomácia vezetője, aki szerint a nyugati autógyártóknak szükségük van elektromos akkumulátorokra, márpedig ezen a téren teljesen függővé váltak a keleti, s különösképpen a kínai vállalatoktól. 

Szijjártó szerint Kína és Németország mellett egyedül hazánkban van gyártási kapacitása mindhárom német prémium autómárkának, miközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül is négy már jelen van, és – mint fogalmazott – ez a szám tovább fog nőni hamarosan. Utóbbitól nem függetlenül kifejtette: „A brüsszeli testület elfogadhatatlanul hosszú eljárás során ad csak engedélyt arra, hogy a tagállamok saját forrásból támogassanak bizonyos beruházásokat, így például a Samsung magyarországi fejlesztése esetében ez csaknem öt évig tartott. Fontos lenne, hogy ez az idő a jövőben legfeljebb egy hónap legyen”.