Magyarország;Egyesült Államok;Svédország;NATO-csatlakozás;

Megint szóltak az amerikaiak az Orbán-kormánynak, hogy adja áldását a svéd NATO-csatlakozásra

A svéd külügyminiszter nem érti, milyen problémái vannak Magyarországnak. 

Nagyon várjuk, hogy mind Törökország, mind Magyarország hamarosan ratifikálja Svédország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) júliusi, vilniusi csúcstalálkozója előtt - felelte az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára pénteken egy újságírói kérdésre válaszolva a States Department közlése szerint.

Dereck Hogan hangsúlyozta, hogy széles körű egyeztetéseket folytatnak erről a török kormánnyal, s most már meggyőződésük, hogy Svédország készen áll a NATO-tagságra. Ugyanakkor jelezte, hogy Törökországban most vasárnap tartják a választások második fordulóját, s meglátják, hogyan alakulnak annak eredményei. 

Tobias Billström svéd külügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón arról beszélt a magyar állami hírügynökség, az MTI beszámolója szerint, hogy Svédország célja változatlanul az, hogy még a júliusi, NATO-csúcstalálkozó előtt csatlakozzon a katonai szövetséghez. 

– Nem lesz semmiféle B-terv. A B-terv az A-terv, azaz a teljes értékű NATO-tagság, és a kormány és jómagam is Vilniusig ezért fogunk dolgozni – hangoztatta. A svéd külügyminiszter ugyanakkor abbéli reményét fejezte ki, hogy a török parlament napirendre veszi a svéd csatlakozás ratifikálását, hogy „teljesítse az egyezség rá eső részét”. Hozzátette, Stockholm számára nem világos, hogy Magyarországnak milyen ellenvetései vannak a ratifikálással kapcsolatban.

„Magyarország a tavalyi madridi csúcstalálkozón támogatta, hogy Svédország feltételek nélkül meghívást kapjon. Szilárd meggyőződésünk, hogy Magyarországnak el kellene kezdenie a ratifikációt"

- tette hozzá Tobias Billström.

A Fidesz frakcióvezetője március végén jelezte, semmiféle nyomásgyakorlást nem fogadnak sem külföldről, „sem a  külföldi megrendelésre dolgozó magyar baloldali politikusoktól, sem NGO-któl, sem a médiától arra vonatkozóan, hogy a parlament mikor, milyen ütemben, milyen ügyeket tárgyaljon, azokról mely napokon szavazzon”. Kocsis Máté hangsúlyozta, minél nagyobb nyomást gyakorolnak egy döntés gyors meghozatalára, az minden esetben annál alaposabb megfontolást igényel.

Pár nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, a kormány akaratán, hanem a Fidesz-frakció múlik a svéd NATO-csatlakozás. Orbán Viktor Katarban pedig nemrégiben arról beszélt, hogy javulnia kell a két ország viszonyának, mivel nem akarnak konfliktusokat importálni a NATO-ba. 

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Fidesz különféle indokokkal halogatta a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációját. A februári kihelyezett frakcióülésen úgymond „vita” alakult ki a képviselőcsoporton belül, amelynek következtében egy úgynevezett „parlamenti”, de valójában fideszes delegáció ment ki Stockholmba és Helsinkibe „tájékozódási és vitarendezési” célból. Nem verték nagydobra, de egy külön úton követte a küldöttséget Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is.