- Koszovó, az elátkozott köztársaság

A legutóbbi közlések szerint 52 szerb és a KFOR 41 katonája sérült meg az észak-koszovói Zvecanban történt zavargások során. A sérültek között 20 magyar békefenntartó is van, egyesek állapota súlyos, de egyikük sincs életveszélyben. A szerb városban az albán polgármester munkába állását akadályozó szerbek összecsaptak a rend fenntartására kivezényelt magyar és olasz KFOR-katonákkal. A zavargások akkor törtek ki, amikor a KFOR arra kérte az összegyűlt szerbeket, engedjenek át három páncélozott rendőrségi járművet, amelyeket szerbek alkotta tömeg vett körül. A NATO tegnap bejelentette, további erőket küldenek Koszovóba. Vasárnap este Aleksandar Vučić televíziós beszédében felszólította a szerb közösség tagjait, ne szálljanak szembe a NATO katonáival. 

Az ügy hátterében az áll, hogy pénteken a koszovói rendőrség különleges egységei segítségével foglalhatták el hivatalukat azok a polgármesterek, akik az áprilisi helyhatósági választásokon nyerték el a választók bizalmát négy észak-koszovói településen. Bár ez a megfogalmazás erősen túlzó. Az akkori voksoláson ugyanis a választásra jogosultaknak csak mintegy 3 százaléka járult az urnákhoz. A szerbek Vučić felhívására bojkottálták a voksolást, méghozzá azért, mert Pristina nem járult hozzá az úgynevezett Szerb Községek Közösségének megalakításához. Ezt a koszovói kormányzat még a 2013-as brüsszeli megállapodásban vállalta, megvalósítását támogatja és sürgeti a két fél közötti rendezést célzó párbeszédet közvetítő Európai Unió is. Ezek létrejötte biztosítaná, hogy a szerbek visszatérjenek a koszovói intézményrendszerbe, ahonnan tavaly év vége felé vonultak ki.

Az ellentét abból fakad, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint nem jöhet létre egy a boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló „államalakulat”, ezért nem engedélyezné, hogy a többségében szerbek lakta térségben a szerbek túl nagy önrendelkezésre tegyenek szert. Szerinte ez aláásná Koszovó államiságát. 

Belgrádban is akadtak olyan hangok, amelyek szerint a választáson való részvétel elutasítása hiba volt. Vučić eredetileg alighanem arra számított, hogy Brüsszel sem ismeri el a választást, ám ez nem így történt. Igaz, a nemzetközi szereplők türelme fogytán Kurti egyoldalú lépései miatt, s az elmúlt napokban bírálták is a koszovói hatóságokat. Felszólították Kurtit arra, sürgősen enyhítsen a helyzeten, mint fogalmaztak, „szükségtelenek” az egyoldalú provokációk. A szerbek azonban erőszakos vasárnapi fellépésükkel maguk ellen hangolták a nemzetközi szereplőket, akik élesen elítélték a KFOR-tagok elleni támadásokat.

Ugyan az Európai Unió elismerte, szerencsétlen helyzet alakult ki az áprilisi voksolást követően a kirívóan alacsony részvétel miatt, nem helyezte kilátásba az eredmény megsemmisítését. Így bekövetkezhet a szerbek szempontjából a legrosszabb forgatókönyv: mivel a voksoláson lényegében csak az albánok vettek részt, így a túlnyomórészt szerbek lakta négy település albán polgármestert kapott. Vagyis a bojkottal a szerbek a saját lábukba lőttek, hiszen így semmiféle hatást nem gyakorolhatnak az események további alakulására.

Vučić  azonban elkövetett egy másik súlyos ballépést is. Múlt péntekre tömegtüntetést szervezett Belgrádba azzal a céllal, hogy megmutassa: ő több embert képes az utcára vinni az ellenzéknél. Szerbiában az elmúlt hetekben két tömeggyilkosság is történt, az egyiket egy gyermek követte el egy belgrádi elitiskolában. Ugyan a tragikus esetek után sokan szolgáltatták be fegyverüket – egy főre számítva Szerbiában az egyik legmagasabb a magánkézben lévő lőfegyverek száma – de sokan úgy vélték, a lőfegyverrel elkövetett kétszeres tragikus mészárlás a kormány gyűlöletpolitikájának az eredménye.

Az ellenzék több tömegtüntetést is tartott, legutóbb szombaton. Akkor elsősorban a Vučićot gátlások nélkül védelmező magántelevíziók, a Happy és a Pink TV ellen tiltakoztak, amelyekben közönséges bűnözőket dicsőítenek, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a társadalomban egyre többen kérdőjelezik meg a tradicionális értékeket.

Vučić tömegtüntetése vereség volt az elnök számára, s nem csak a nyomott hangulat és a vártnál kevesebb résztvevő miatt. Az elnök semmi újjal sem tudott szolgálni hallgatósága számára, legnagyobb bejelentését, miszerint leköszön a Szerb Haladó Párt (SNS) éléről, már régóta tudni lehetett, ráadásul ez semmiféle változást sem hoz a szerb belpolitikában. Az államfő ugyanis új mozgalmat hoz létre, amibe beépítik a „haladókat”. A lépés azt a célt szolgálja, hogy Vučić ismét növelje szavazótáborát. A szerbek érezhetően egyre szkeptikusabbak a fennálló hatalommal szemben.

A tömeggyűléssel Vučić azonban, mondhatni saját csapdájába sétált bele. Sokakat buszokkal szállítottak a fővárosba – ne feledjük, az SNS-nek mintegy 700 ezer tagja van. Hírek szerint akadtak, akiket a munkahelyükön megfenyegettek: ha nem mennek el, búcsút inthetnek az állásuknak. Másokat nevetséges pénzösszeggel „győztek meg”. A túlnyomórészt szerbek lakta Észak-Koszovóból is szerveztek buszjáratokat a szerb fővárosba, utóbb azonban kiderült, hogy ez végzetes hiba volt Vučić részéről. A koszovói rendőrség segítségével ugyanis ez idő alatt elfoglalták hivatalukat a megválasztott albán nemzetiségű polgármesterek. Ugyan ütköztek némi ellenállásba, s több szerb megsérült, ám azok nagy része, akik megakadályozhatták volna ezt, épp a szerb fővárosba tartottak a buszokon.

A szerb közvélemény egy része megdöbbenéssel szemlélte az elnök és köreinek súlyos taktikai hibáját. A belgrádi vezetésnek ismét erőt kellett mutatnia. Vasárnapig viszonylagos nyugalom honolt Észak-Szerbiában, ekkor azonban összecsapások törtek ki. A szerb diplomácia vezetője, Ivica Dačić ugyan bejelentette, "Szerbia nem fog katonailag beavatkozni Koszovóban", de azt is hozzátette, hazája minden forgatókönyvre készen áll, a védelmi miniszter, aki egyúttal az SNS új vezetője, Miloš Vučević is hasonlóan nyilatkozott.

Marko Jakšić, koszovói politikai aktivista a Danas című lapban annak a véleményének adott hangot, hogy bár a Nyugat tisztában van azzal, hogy Kurti fenntarthatatlan helyzetet teremtett a választások megrendezésével, nem tesz semmit a voksolás megsemmisítéséért, egyúttal a helyzet normalizálásáért. Ugyanakkor úgy véli, bár az albán tisztségviselők elfoglalták az önkormányzati épületeket, aligha lehet ott sokáig maradásuk. „A különleges koszovói alakulatok nem képesek 365 napon át őrizni az önkormányzatok épületeit”. Az Európai Unió is felszólította a polgármestereket, hagyják el az épületeket. A szerbeket különösképpen felbőszítette az, hogy az önkormányzatoknál leszedték a szerb zászlókat és kitűzték Koszovó lobogóját, ami azért meglehetősen provokatív lépésnek tekinthető.