Fülszövegbe írt 18 éven felülieknek szöveggel a szórakoztató irodalom kategóriába való átkerüléssel válik menthetővé Papp Dóra Tükörlelkek duológia és a Helena-trilógia könyvsorozata, amelyek a pedofiltörvény miatt kerültek le a Libri könyvkereskedelmi hálózat ifjúsági irodalom polcairól.
Honnan szerzett tudomást arról, hogy a Tükörlelkek duológia és a Helena-trilógia harmadik része máshová kerül a Libri boltjaiban?
A kiadóm keresett meg telefonon az ügyben, hogy egyeztessünk a Librinek szánt válasszal kapcsolatban.
Mivel indokolta a döntést a kereskedelmi hálózat?
A gyermekvédelmi törvény két évvel ezelőtt módosított részét idézték, erre hivatkozva kérték a kiadómat, nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy az érintett könyvek vétkesek-e. Amennyiben annak találjuk, akkor a célcsoportot, tematikát módosítani kell, a biztonság kedvéért a fülszövegbe is beírhatjuk, hogy 18 éven felülieknek. Mi azt a megoldást voltunk kénytelenek javasolni, hogy a könyvek kerüljenek át a szórakoztató irodalom kategóriába, holott a könyvek célközönsége a 14 éven felüli, ifjúsági korosztály.
Az Orbán-kormány pedofiltörvénye miatt levették egy írónő könyveit a Libriben a polcokról, egy másik könyv meg se jelenhetettA trilógia mely része vághatta ki a biztosítékot ön szerint?
A Tükörlelkek első és második részében szerepel két meleg mellékszereplő - egy köztük elcsattant csókon kívül nem igazán látunk mást, hiszen nem ez a történet fő szála, csupán a főszereplő legjobb barátjáról szóló mellékszál. A Helena-trilógia harmadik részében (és csak a harmadik részében) szintén csak mellékszereplők szintjén kerül elő LMBTQ-téma, pontosabban biszexualitás és pánszexualitás.
Jelent hátrányt a kötetek példányszámára, illetve olvasottságára nézve, hogy az ifjúsági irodalom polcairól a szórakoztató irodalom polcaira kerültek?
Mivel ilyesmire még nem volt példa a karrieremben 2011 óta, amióta könyveim jelennek meg, nem tudok biztosan nyilatkozni erről, de sejtem, hogy a könyvek célcsoportja nehezebben fog rátalálni a nekik írt könyvekre. A Tükörlelkek nyolc éve van az ifjúsági irodalom kategóriában a könyvesboltok polcain. Amiatt még jobban aggódom, hogy a Helena-trilógiát így szétszedik, mivel az első két részben nincs LMBTQ-mellékszál, csak a harmadik részben, az Interferenciában.
Van tudomása arról, hogy iskolai foglalkozásokon, órákon beszélgettek diákokkal a könyvről?
Van olyan irodalomóra, ahol ajánlott kötelező olvasmánynak adták fel a Tükörlelkeket. Volt, hogy olvasónaplót kellett készíteni róla, és amikor ezt megtudom egy-egy diáktól vagy tanártól, hihetetlenül jólesik, mert ezek szerint alkalmasnak tartják arra, hogy megszólítsa a középiskolás korosztályt.
Változott ez a gyermekvédelminek nevezett törvény elfogadása óta?
Nem igazán tudom. Két évvel ezelőtt mi, magyar ifjúsági szerzők közösen felemeltük a szavunkat azért, hogy ezt a törvényt ne fogadják el, hiszen rendkívül káros. Az, hogy a könyvek megítélése és pályája hogyan alakul a most történtek után, szintén nem megjósolható. Mi alapján született ez a döntés? Kiterjeszthető-e ez a hozzáállás a gyermekkönyvtárakra is, ahonnan évek óta kölcsönzik ki a könyveimet? Ki ellenőrzi ezt, milyen morális kód alapján?
Kapott elmarasztaló kritikákat szülőktől, gyerekektől, érték támadások közösségi oldalán a Tükörlelkek és a trilógia miatt?
A hozzászólások 99%-a csodálatosan támogató, de van az az 1 százalék, aki nem érti, miért vagyok én annyira beteges, hogy tinédzserek szexualitásáról írok. Ez számomra rendkívül vicces, mert tudom, hogy az illető vagy troll, vagy prűd, vagy nem volt túl rózsás tinikora. Ifjúsági könyvekről beszélünk, arról az időszakról, amikor felébrednek a hormonok, és a tinik már 14 évesen, 8. osztályban tanulnak a szaporító szervekről biológiaórán. Álszent, prűd, káros ez a hozzáállás. Mi, ifjúsági szerzők a sokszor káosznak érzékelt kamaszkort szeretnénk megkönnyíteni az olvasó számára, hogy érezze, nincs egyedül.
Tud arról, hogy más könyveket/írókat is hasonló retorziók értek?
Úgy tudom, hogy folyamatosan kerülnek át tinikönyvek az LMBTQ-kategóriába, vagy a kiadó és a szerző arra kényszerül, hogy ellássa 18-as karikával a könyveket. Az olvasóim értesítettek arról, hogy például a világhírű Percy Jackson-sorozattal is ez a helyzet, ahol szintén csak egy mellékszereplő meleg. Rácz-Stefán Tibor ifjúsági könyvei is hasonló sorsra jutnak, bár ő kifejezetten LMBTQ-főszereplős könyveket ír. Én nem. De mivel megjelenítem ezt a témát a regényeimben a törvény szerint, így rám is vonatkozhat. A probléma ott kezdődik, mit jelent a megjelenítés, és ki dönti ezt el?
Ön szerint mi a valódi oka a Libri döntésének?
Megpróbálnak betartani egy logikátlan, betarthatatlan, ellenőrizhetetlen törvényt, hogy ne büntessék meg őket a könyvek terjesztése miatt.
Lát összefüggést a fideszes káderképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Libriben szerzett tulajdonrésze és a döntés között?
Ebbe nem látok bele, és nem kenyerem a gyanúsítgatás. Engem csak az érdekel, hogy a könyveim ott maradhassanak, azokon a könyvespolcokon, ahol az olvasóim évek óta megtalálhatják őket. Én előbb voltam itt, ifjúság szerzőként, mint ez a törvény. Ki és hogyan veszi a bátorságot ahhoz, hogy meghozzon egy ilyen kusza törvényt, anélkül, hogy egyeztetett volna az ifjúsági könyvkiadókkal és szerzőkkel?
Más bolthálózatban hol találhatóak meg a Tükörlelkek kötetei?
A Lírában ifjúsági irodalom kategóriában vannak. A Líra a törvénymódosításkor, két éve hozott egy olyan – biztosan nehéz – döntést, hogy mindegyik boltjuk ajtajára kiírták: „Ebben a könyvesboltban nem hagyományos témájú könyveket is árusítanak.” Ők így kerülték meg a törvényt, de nem tudom, meddig lesz ez elég.
Következő műveiben tekintettel lesz a fenti történésekre?
Nekem az olvasó az első. Arról fogok írni, amiről úgy gondolom, hogy a magyar fiatalok szívesen olvasnak, amivel azonosulni tudnak. Hiba, ha irányítani akarjuk a figyelmüket, és nem bízunk meg bennük annyira, hogy maguktól is eldönthessék, miről szeretnek olvasni és miről nem. Hiba kételkedni a magyar fiatalokban.
Egy főszerkesztő kedden távozott
A Népszava megkereste a Libri sajtóosztályát is az alábbi kérdésekkel:
Mi volt az oka a változtatásnak? Melyik az a rész a könyvben, amelyik miatt így határoztak?
Amennyiben – ahogyan Papp Dóra írja – a gyermekvédelmi törvény az ok, miért gondolják úgy, hogy sérti a törvényt, ha az ifjúsági irodalmi művek között rátalálhatnak a kötetre 18 év alattiak?
Saját hatáskörben döntöttek? Ha nem, ki volt, aki ezt kérte, és miért jártak el a kérésnek megfelelően?
Hozott a Libri más könyvvel kapcsolatban is hasonló döntést?
Kérték a boltokban dolgozókat, hogy ne ajánlják ezeket a műveket?
Összefügg a döntés az MCC Libri-ben szerzett tulajdonrészével?
A cég szerdára ígért választ.
Közben a Magyar Hang Papp Dóra posztjához érkezett hozzászólások között kiszúrta Epres-Madarász Éva szinkronszínész-íróét is, akinek hasonló témájú, meleg párokat is bemutató Hullámvasút című regénye a könyvhétre meg sem jelenhetett. – Szégyen, ami itt folyik! – fakadt ki. Kerestük Epres-Madarász Évát, de ő nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az ő kiadójának, a Móra Könyvkiadónak az alábbi kérdéseket tettük fel:
Mi az oka annak, hogy nem jelent meg a Hullámvasút című könyv második része?
Összefüggésben van a döntés a könyv kirekesztéssel, család széthullásával foglalkozó témájával?
Összefüggésben van Dóka Péter főszerkesztő keddi távozása a Móra Kiadótól ezzel a döntéssel?
