Huszonöt éves az Európai Központi Bank, amely az euró koordinálására és kezelésére jött létre 1998-ban. Ebből az alkalomból készítettek interjút Matolcsy György jegybankelnökkel a Kossuth Rádió Felfedező című műsorában.
A jegybankelnök egyebek mellett arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Banknak van egy világos, határozott, mindenki számára érthető álláspontja:
kötelező bevezetnünk az eurót, ami egy kettős döntés lesz, a magyar kormány és az Európai Bizottság közös döntése.
Az álláspontjuk az, hogy ha elérjük az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének csaknem 90 százalékát, akkor már érettek leszünk az euróra. Matolcsy György mindezt 2030-ra datálja.
„Előtte bevezetni felelőtlenség lenne, mert láttuk például, hogy Szlovákia némileg felkészületlenül, de nagy határozottsággal belépett az eurózónába, és óriásit zuhant vissza”
– fejtette ki. Hozzátette, hogy a görögök szintén felkészületlenül – a tizenegy alapítóország után rögtön tizenkettedikként – léptek be az eurózónába, és ők is rajtavesztettek.
– Több mint 11 ezer milliárd forintot bocsátottunk a magyar gazdaság rendelkezésére, és ez plusz 10 százalékos gazdasági növekedést ért – mondta Matolcsy György. Úgy véli, erre eurózónatagként nem kerülhetett volna sor, ezt azért tudta megtenni a Magyar Nemzeti Bank, mert célzott programjai voltak, például a kötvényprogram. – Mindaddig tehát, amíg mi a felzárkózás végső szakaszába nem érünk, addig nekünk szükségünk van egy önálló, nagy mozgásterű, nemzeti jegybank eszközeire és forrásaira – magyarázta a jegybankelnök.
Május elején lapunk is beszámolt arról, hogy a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 53. küldöttgyűlésén arról beszélt: az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat 2024 végére teljesítheti Magyarország. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig még tavaly májusban – kinevezése előtti meghallgatásán – azt mondta, hogy a magyar euró „rövid és középtávon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja.” Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanekkor politikusabban fogalmazott: az euróbevezetés ugyan egy fontos cél, de önmagában a magyar euró nem megoldás. A gazdaságpolitika fontos célja kell legyen, hogy az euróbevezetés céljai teljesüljenek – tette hozzá. Később, tavaly ősszel egy háttérbeszélgetésen azt is közölte, el lehet gondolkodni a belépésen az ERM 2-es árfolyamrendszerbe, amely az euró bevezetésének előszobájának tekinthető, de a pénzügyminiszter akkor hozzátette, hogy nincs szó az euró bevezetésének előkészítéséről.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint 2024 végére teljesíthetjük az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket