Paks 2 ügyében Orbán Viktornál és Szijjártó Péternél is járt hétfőn a Roszatom-vezér

Az orosz nukleáris céggel kötött szerződésmódosítás lényege – a beruházás előkészületeinek felgyorsításának ígéretével – még mindig is rejtve maradt, de kiderült, hogy a kormány most már a láthatatlan szankciók ellen is küzd.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban tárgyalt a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval; a megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese is – közölte Havasi Bertalan a miniszterelnök sajtófőnöke az állami hírügynökséggel, de a tárgyalás részleteiről nem mondott semmit.

Szijjártó, aki előzőleg külön is fogadta az energetikai cég küldöttségét, majd a Lihacsovval folytatott tárgyalását követően kiemelte, hogy „az Európai Unió egy hónap alatt jóváhagyta a két új paksi erőművi blokk építésére vonatkozó szerződés módosításait”. Csakhogy, amint arról a Népszava is beszámolt még a múlt héten, a brüsszeli jóváhagyás és a korábbi kormányzati ígéretek ellenére az Orbán-kormány mindeddig nem hozta nyilvánosságra a szerződésmódosítás szövegét, nem adta ki a dokumentumokat.

Minderről a tárcavezető annyit mondott, hogy „hamarosan megindulnak a paksi bővítés újabb fontos előkészítő munkálatai, a módosított szerződéses keretrendszer biztosítja a gyorsabb előrehaladást a biztonsági szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett”. A részletekkel Szijjártó Péter sem akarta terhelni a nyilvánosságot. – Ezekkel a szerződésmódosításokkal fel tudjuk gyorsítani a beruházást, egy csomó bürokratikus terhet le tudunk róla szedni, s egyértelműsítjük azokat a nukleáris biztonsági szabályokat, amelyek az európai sztenderdeknél is jóval szigorúbbak, és garantálják, hogy biztonságos erőmű fog épülni Pakson – ez volt a legtöbb, amit megosztott.

Mindennek alapján kijelentette, hogy „a kivitelezés új lendületet kap”, ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy július elején megindul az úgynevezett résfalazási munka, illetve megkezdődik a talaj kitermelése, majd szilárdítása, aminek eredményes elvégzését követően a projekt stratégiai fontosságú pontjának számító, úgynevezett első beton is lekerül majd a földbe. A külgazdasági és külügyminiszter végül a paksi beruházás legfőbb céljának azt nevezte, hogy „a rezsicsökkentés eredményeit Magyarországon hosszú távon fenn tudjuk tartani”.

Végül Szijjártó Péter konkrétumokat nem említve, felvázolta, hogy az Orbán-kormány most mi ellen harcol: „Eddig sikerült elérnünk azt, hogy a nukleáris ipart semmifajta szankció ne sújtsa, ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy szankciók nem csak írásos, hanem íratlan formában is léteznek. Számos nemzetközi szereplő próbálja blokkolni, lassítani a paksi bővítést, miközben ez, az államok energiabiztonságának garantálását célzó beruházások akadályozása szuverenitás elleni támadásnak számít. Ezért arra kérjük, arra szólítjuk fel a nemzetközi színtéren mozgó szereplőket, hogy fejezzék be a paksi beruházás lassítása vagy akadályozása érdekében kifejtett tevékenységüket.”