Rejtély, hogyan bukta a Bajnokok Ligája közvetítési jogait az MTVA, de duplán fog fájni neki a dolog

A meccsekkel együtt sok nézőt is veszíthet a kormányzati propagandaadó.

Kizárólag presztízskérdés volt a közmédia számára, hogy nála voltak a Bajnoki Ligája közvetítési jogai – mondta a Népszavának Urbán Ágnes médiakutató.

Ugyan az M4 Sportcsatornát üzemeltető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a futballmeccsekkel időnként imponáló nézettséget tudott produkálni, ám Urbán nem gondolja, hogy a találkozók előtt és után, vagy a szünetekben sugárzott politikai reklámoknak jelentős szerepe lett volna a kormánypárt szavazatszerzésében. Mint fogalmazott: „Kissé túlmisztifikálják a sportközvetítésekkel megvalósítható politikai árukapcsolást.” A futballjogok birtoklása egyfelől azért fontos, mert Orbán Viktor miniszterelnök személyes hobbijáról van szó, másfelől mert a 130 milliárd forintból üzemelő, ám többnyire alacsony nézettségű közmédia vezetői általa időnként jól csengő rekordnézőszámokat tudtak felmutatni. Ez történt a tavaly év végi futball-vb idején, és ezzel magyarázható az MTVA sértődött hangvételű közleménye is, amelyben arra reagált, hogy alulmaradt a közvetítési jogokért zajló licitben az RTL-lel szemben, így 2024 őszétől a BL-meccsek úgynevezett „A típusú”, tehát legfontosabb (és legdrágább) közvetítési jogai kicsúsztak a kezei közül.

– A Bajnokok Ligája 2024-27 közvetítési díját olyan mértékben tornázta fel az RTL, amely a magyar adófizetők forintjaiból felelősségteljesen gazdálkodó magyar közmédia számára már nem teszi lehetővé annak kifizetését – háborgott közleményében az MTVA, hozzátéve: – Az Országgyűlés jóvoltából – Európában a közszolgálati médiumok között szinte egyedülálló módon – a kereskedelmi társaságok helyett a magyar közmédia biztosította a Bajnokok Ligája mérkőzéseit a nézők számára. A pénz és a kereskedelmi szempontok ezt az időszakot lezárták – panaszkodott az MTVA.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint ebből is látható, hogy a futball jelentős társadalmi érdeklődésre számot tartó szektor, épp ezért komoly verseny zajlik a csatornák között, melyikük szerzi meg egy adott országban a jogokat. Rámutatott, egyáltalán nem példa nélküli, hogy közszolgálati csatornák is birtokolják a jogokat. Lapunk a közel félszáz UEFA „tagország” közül 12 olyan államot talált, ahol köztévé sugározta a meccseket. Vagyis túlnyomórészt kereskedelmi csatornák adják a BL-küzdelmet.

– rögzítette Dénes, aki az ügy mögött politikai okokat nem lát, inkább azt érzékeli, a kereskedelmi csatorna ekként próbálja meg erősíteni nézői bázisát. Arra a fölvetésre, miszerint – meg nem erősített hírek szerint – az RTL annyi pénzt fizetett a jogokért, hogy egy-egy meccs képernyőre tűzése 100 millió forintot emészt majd fel, úgy reagált: ha stabil nézőközönség kiépítése a cél, akkor elképzelhető, hogy veszteséget termel majd a BL-közvetítés. De amit elveszít az egyik oldalon, megnyerheti a másikon. A sportesemény környezetében sugárzott műsorok reklámértéke is növekszik, a vállalkozás hároméves távlatban összességében nyereségessé tehető. Főleg, ha az RTL valóban az RTL+ fizetős streamingszolgáltatásába fogja betenni a közvetítéseket. Urbán Ágnes szintén úgy látja, hogy ez a valószínű, egyebekben pedig úgy véli: „Aki ezt az MTVA-nál elszúrta, most nagyon rosszul érezheti magát. Jó eséllyel neki most állást kell keresnie” – vélekedett.

Ugyanakkor egyelőre rejtély, hogy a tavaly 130 milliárdból gazdálkodó MTVA hogyan tudta elbukni a BL-sugárzást.

Az ügyet elsőként megíró Media1 információi szerint az MTVA elbizakodottsága lehetett a baj: a közmédia egyszerűen nem hitte el, hogy egy konkurens nála nagyobb ajánlatot tud letenni azt asztalra.

–Klasszikus értelemben nem közszolgálati feladat nemzetközi futballmeccsek közvetítése, igaz a magyar köztévé sem működik klasszikus közszolgálati elvek szerint – mondta Urbán, s így fordulhat elő, hogy a magyar közmédia „erősen gyúr” a sportos tartalmakra.

A pontos és összehasonlítható nézettségi adatokat jobbára eltitkolja az MTVA, így a Nielsen által negyedmilliárd forinttért végzett nézettségi méréseiből csak szelektíven tesz közzé adatokat. Az azonban kitűnik, hogy a heti top 15 műsorlistára az MTVA jobbára csak a kiemelt futball- és a Forma-1 közvetítésekkel tudott felkerülni. Minden másban viszont nagyon alacsony a közmédia elérése.

A magyar állami televízió sportközvetítésekre vonatkozó monopóliumának megszűnése az Eurosport 1996-os megjelenésével kezdődött. 2000-ben csatlakozott a SportTV, majd 2009-ben a Digi Sport, valamint rövid ideig a nagy kereskedelmi csatornák is. A TV2 Média Csoport 2016-ban elindított a Spíler TV-jével, majd az Arena4-gyel már közel tíz csatorna versenyzett a sportszerető nézőkért.

2015 előtt két cikluson keresztül a Digi TV-nél volt a Bajnokok Ligája A-csomagja, de ekkor kezdődött az MTVA nagy ráncfelvarrása, az M1-ből hírtévé lett, és elindult az M4 sportcsatorna. Ebben az esztendőben hozzávetőleg valamivel több mint évi 3 millió eurót – akkori árfolyamon körülbelül 950 millió forintot – fizetett az A-csomagért. Az AMC (Sport1 / Sport2) pedig 2,5 millió körüli összegért vásárolta meg a fennmaradó meccsek jogait. Iparági források szerint 2017-ben az UEFA megduplázta bevételeit az MTVA-tól az előző szerződéshez képest: évi 5 millió eurót (akkori árfolyamon 1,5 milliárd forintot) jócskán meghaladó összeget ajánlott az A-csomagért, a TV2 pedig 4,5 milliós áron vitte el a B-csomagot. Ez azt jelentette, hogy míg az UEFA 5,5 millió euró helyett legalább 10 millió eurót zsebelt be a magyar piacról.

A folytatásban az MTVA a 2021–2024-es ciklusra 18,6 millió eurót, azaz 6,6 milliárd forintot fizetett a Bajnokok Ligája, és még 3,6 millió eurót az Európa-liga, valamint az Európa Konferencia-liga közvetítési jogaiért. Ennél már csak a hazai NB I kerül többe: a 2021–2025-ös szakaszban 9,835 milliárd forintot költ erre az MTVA. Nem három évre, hanem évente.

A maga szerint „felelősen gazdálkodó” közmédia iparkodik becsülettel elkölteni az adófizetők pénzét, ami abból is látszik, hogy félmilliárdot fordít taxira, 30 millióért szerződtetett bértapsolókat, de vett saját autómosót, kétszázmillióért kémszoftvert, amivel figyeltethetné a dolgozók számítógépén az egérmozgást is.