Magyarország és Görögország továbbra is blokkolta a 11. uniós oroszellenes szankciós csomagot a szerdai uniós nagyköveti ülésen – tudta meg a belga RTBF tv-csatorna, a hírt elsőként a Portfolio vette észre.
Az orosz TASZSZ tudósítása szerint továbbra is azért blokkolta a két ország az újradolgozott 11. szankciós csomagot, mert magyar és görög cégek kerültek fel Ukrajnában a háború szponzorainak listájára és szeretnék őket levetetni.
Megszólalt az OTP, méltatlannak tartja, hogy Ukrajnában a háború szponzorának nyilvánítottákA Politico csütörtök reggeli hírlevelében azt írta négy diplomatától kapott információk alapján, hogy továbbra is e két ország blokkolta a szankciós csomag elfogadását, igaz, Németország és Franciaország is óvatos még az Európai Bizottság által frissen átdolgozott szankciós csomag láttán, mert az új meczanizmus olyan országokat és cégeiket is célba venne, amelyek az EU-n kívül segítenek kijátszani az oroszellenes szankciókat, és ez a csapás visszafelé is elsülhet a diplomácia világában. A cikk szerint egyelőre abban állapodtak meg az uniós tagállamok, hogy a jövő szerdai, június 14-i ülésen újra tárgyalnak a szankciós csomagról, de lehet, hogy a június 29-30-i EU-csúcsra, azaz az állam- és kormányfők szintjére kerül az ügy.
Újra kihúzná néhány ember nevét az Orbán-kormány az uniós szankciós listáról, köztük van az ukrán gyerekek deportálásához hozzájáruló tatár vezetőé isMint lapunk is megírta, az Európai Unió a háború kezdete előtt egy nappal vezette be az első szankciós csomagot az Ukrajnát lerohanó Oroszország ellen. A szankciók jellegzetessége, hogy nem hoznak azonnali megoldást, vagyis – katonai példával élve – nem halálosak, hiszen akkor egy is elég lenne belőlük. Viszont kétségkívül elszívják a levegőt az agresszor körül. A mentességekért lobbizók – köztük az Európai Unió egységét bontó fideszesek –, valamint fegyverszállításaikkal az ázsiai államok csökkentik a fojtás hatékonyságát. A szabályok kijátszása ellen a 10., februári csomagban új jelentéstételi kötelezettségeket vezetett be az EU, hogy a vagyonbefagyasztás eredményes legyen.
A Népszava arról is beszámolt, az Orbán-kormány korábban többször is követelte számos orosz személy levételét a szankciós listáról. David Pressman amerikai nagykövet emiatt meg is kérdezte, miként szolgálja Magyarország érdekeit az, hogy orosz oligarchákat akarnak megvédeni a szankcióktól.
Szijjártó Péter külügyminiszter májusban arról beszélt, a kormány addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t, valamint nem támogatja az újabb szankciókat részben emiatt, részben a kínai cégeket érintő korlátozások miatt. Szerinte a tervezett tizenegyedik szankciós csomag teljesen szembe megy a józan ésszel, ugyanis az előző tíz is kudarcot vallott. Ugyanakkor üdvözölte, hogy bár egyesek még nem tettek le erről, egyelőre sikerült megakadályozni a nukleáris ipart sújtó korlátozásokat. Súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az EU intézkedéseket léptetne életbe nyolc kínai vállalattal szemben, ami szavai szerint „biztosan elmérgesítené, sőt talán még el is lehetetlenítené” a kapcsolatot Kínával, és egyfajta negatív spirál alakulhatna ki a válaszreakciókból.
Nem fog ízleni Orbán Viktornak az EU-s szankciók 11. köre, de kiderülhet, hol az a pont, ahol az oroszok ölelése vállalhatatlanná válik