irodalom;Ünnepi Könyvhét;

2023-06-11 20:44:00

„A könyv, az irodalom bizonyították, hogy a legnehezebb, embertelen körülmények között is növelik a túlélés esélyét”

Idén az Ünnepi Könyvhetén a bőség zavarával kellett megküzdenünk, míg a veszprémi, országos megnyitón égető problémák hangzottak el a könyvszakmával és az inflációval kapcsolatban.

Kezdjük a lényeggel: a 94. Ünnepi Könyvhéten is esett az eső, a kiadók az eseményt nem úszták meg szárazon. A könyvheti esőzések már-már hagyománynak számítanak, nem hiába írta ki Szív Ernő (vagyis Darvasi László) június elején a Facebook-oldalára: „Most szólok. Vegyetek esernyőt, esőkabátot, gumicsizmát, gumicsónakot. Karúszót. Közeleg a könyvhét.”.

Szombaton viszont napfényes időnk volt, így alig lehetett odaférkőzni a standokhoz, a dedikálásra várakozó sorokban többen is ernyővel védekeztek a tűző nap ellen. A programokra pedig idén sem lehetett panasz: a Budapest Könyvfőváros 2023 egyik beszélgetésén Erdős Virág, Nyáry Krisztán és Nádasdy Ádám mesélt arról, hogyan találkoztak először az irodalommal. Megtudtuk például, hogy Nádasdy fiatalon nagyon szerette Móra Ferenctől a Dióbél királyfit és a Kincskereső kisködmönt. Gárdonyi Gézától az Egri csillagokat, A láthatatlan embert, de kedvelte Mikszáth, Verne és Jókai regényeit is. – Az arany ember valamiért nagyon megragadott, többször is elolvastam azt a részt, ami valószínűleg a legnehezebben emészthető egy fiatal olvasónak: a Balaton jegéről szólót. Ahogy azt Jókai leírta húsz oldalon át, valami csodálatos volt. Feltételezem ma már teljesen élvezhetetlen – mondta az író. Erdős Virág a gyerekkori olvasmányai kapcsán a régi lakásukat idézte fel. – Az első emlékeim a könyvekről nem is könyvtárhoz kapcsolódnak, hanem a lakásunkhoz, melyben a könyv mint burkolóelem egész falakat borított be – mondta a költő. Nyáry Krisztián elárulta, hogy a szépirodalom mellett már kiskorában érdekelték az életrajzok, melyek közül Hatvany Lajos Így élt Petőfi című könyvét olvasta először. – Az irodalomtanárom adta kezembe a kötetet, nekem pedig hatalmas élmény volt, hogy egy igazi ember igazi életét olvashatom.

A Könyvhéten persze minden korosztály megtalálta a számítását, a gyerekeknek szóló kötetek kapcsán játékos bemutatókat szerveztek. A Vigadó téri színpadon Haász János író-újságíró két Petőfiről szóló könyvről kérdezte alanyait, és próbálta megfejteni velük a költő-forradalmár népszerűségének titkát. Miklya Luzsányi Mónika, a Petőfi, a sztár című rajongói kézikönyv szerzője szerint a költőnek nyilvános magánélete volt, ezért a kötetében ő is fiktív újságrészleteken keresztül számolt be róla. Kovács Attila, az ifjú Petrovics Sándort bemutató A csontváz óra című könyv írója szerint, ha Petőfi köztünk élne, akkor sztár és influencer lenne saját YouTube- és TikTok-csatornával, meg szelfizne Szendrey Júliával.

A Könyvhét vidéki, országos megnyitójának, mint már a szombati számunkban megírtuk  idén Veszprém adott otthont, ahol az eseményt a város egyik legforgalmasabb részén, a Kossuth utcán rendezték meg, ide helyezték ki a bódékat és egy kisebb színpadot a beszélgetésekhez. A helyszín mégsem tűnt a legszerencsésebbnek, a járókelők legtöbbje ügyet sem vetett a kiállítókra és a színpadon történtekre. Az esős idő sem szolgálta az eseményt, az egyik kiállító üzenetet is hagyott a standján, miszerint „az időjárásra való tekintettel kínálatunkat megtalálhatják könyvesboltunkban”, pénteken pedig a fülledt levegő és roppant kellemetlen szórt fény volt jellemző, a standoknál késő délutánra már többen nézelődtek.

A városi rendezvényt  Porga Gyula polgármester és Csányi Vilmos etológus professzor nyitották meg – párhuzamosan Margócsy István fővárosi beszédével –, az országos megnyitóra azonban pénteken került sor. Aznap Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, valamint Grandpierre Attila fizikus, csillagász, író, zenész állt ki a pódiumra. Kevesen hallgatták a beszédeket, de valahol érthető is, az idén Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Veszprémben épp a Könyvhéttel párhuzamosan zajlott a Magyar Mozgókép Fesztivál is, nem mellesleg a várnegyed is majdhogynem teljes pompájában ragyog, a városba érkezőként és ottlakóként is a szembesülhetünk a bőség zavarával. Veszprém túlzás nélkül pezseg.

A megnyitón a csekély számú érdeklődő talán azért volt zavaró, mert Gál Katalin pont arról beszélt: mennyire létszükségletünk az olvasás. A MKKE elnöke felhívta a figyelmet arra, ebben az évben 550 éves a magyar könyvnyomtatás – a nehéz gazdasági helyzet ellenére a könyvesek igyekeznek friss, nívós munícióval ellátni az olvasni vágyókat, csak az ünnepi könyvheti jegyzéken több, mint hatszáz címet találunk, és bár a költségek brutálisan növekedtek, a papír ára szinte megduplázódott, a könyvinfláció mintegy csak fele az infláció mértékét jelző fogyasztói árindexnek, úgy 10-12 százalék – mondta Gál Katalin, aki kiemelte, Veszprémet és a régiót a lüktető kulturális élet jellemzi. Szavait így zárta: – Mi, könyvesek nem adjuk fel egykönnyen. A könyv, az irodalom bizonyították, hogy a legnehezebb, embertelen körülmények között is nyitva tartják az elmét és a szívet, reményt adnak, növelik a túlélés esélyét. Ne hagyjuk, hogy életünk természetes részévé váljon a beletörődés, a közöny, a fásultság!