Magyarország;NATO;Egyesült Államok;Svédország;

Blokkolta Magyarország rakétabeszerzését egy amerikai szenátor, amiért az Orbán-kormány gátolja, hogy Svédország a NATO tagja legyen

Az amerikai fegyvercsomag 24 HIMARS rakétavetőt, valamint több mint 100 rakétát is tartalmaz.

James E. Risch szenátor, a szenátus külügyi bizottság egyik vezető, republikánus tagja leállítja az Egyesült Államok 735 millió dolláros fegyvereladását Magyarországnak, hogy így büntesse meg, amiért továbbra sem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Ezzel a lépéssel a politikus próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra a jövő hónapban esedékes vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt annak érdekében, hogy zöld utat adjanak a csatlakozásnak – írja a Washington Post.

A szenátor a lappal közölte: Magyarországnak lehetővé kell tennie, hogy Svédország a NATO tagja legyen, ha igényt tart az amerikai fegyvercsomagra, mely 24 HIMARS rakétavetőt, több mint 100 rakétát, valamint a kapcsolódó alkatrészeket is tartalmazza. Kiemelte, hogy korábban is kifejezte aggodalmát a magyar kormány felé a svéd csatlakozás ügye miatt.

James E. Risch lépését az teszi lehetővé, hogy a jelentősebb fegyvereladásokhoz a magasrangú külügyi bizottsági tagok jóváhagyása is kell.

Az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára még május végén kijelentette, nagyon várják, hogy mind Törökország, mind Magyarország hamarosan ratifikálja Svédország csatlakozását a vilniusi csúcstalálkozó előtt. Dereck Hogan hangsúlyozta, hogy széles körű egyeztetéseket folytatnak erről a török kormánnyal, s most már meggyőződésük, hogy Svédország készen áll a NATO-tagságra.

Tobias Billström svéd külügyminiszter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Svédország célja változatlanul az, hogy még a júliusi, NATO-csúcstalálkozó előtt csatlakozzon a katonai szövetséghez. 

A Fidesz frakcióvezetője március végén jelezte, semmiféle nyomásgyakorlást nem fogadnak sem külföldről, „sem a külföldi megrendelésre dolgozó magyar baloldali politikusoktól, sem NGO-któl, sem a médiától arra vonatkozóan, hogy a parlament mikor, milyen ütemben, milyen ügyeket tárgyaljon, azokról mely napokon szavazzon”. Kocsis Máté hangsúlyozta, minél nagyobb nyomást gyakorolnak egy döntés gyors meghozatalára, az minden esetben annál alaposabb megfontolást igényel.

Pár nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, nem az Orbán-kormány akaratán, hanem a Fidesz-frakció múlik a svéd NATO-csatlakozás.