A tárcavezetők találkoznak Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel, aki első kézből fogja tájékoztatni kollégáit a néhány napja megindult ukrán ellentámadásról. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tárgyalásokat megelőző sajtótájékoztatóján azt mondta: egyelőre nem tudni, hogy ez lesz-e a háború fordulópontja, de tény, hogy az ukránok előretörtek és egyre több területet szabadítanak fel. Szerinte a sikerek azt mutatják, hogy a szövetségesek segítsége valódi változást hoz a harctéren.
A szervezet védelmi miniszterei brüsszeli ülésükön tárgyalni fognak egy több évre szóló katonai támogatási csomagról, amely arra szolgálna, hogy Ukrajna hosszabb távon is meg tudja védeni magát. A segítség arra is jó lesz, hogy az ország honvédelme elsajátítsa a NATO-szabványokat és teljes mértékben megfeleljen a szervezet technikai, műszaki elvárásainak. A tagállamok várhatóan Vilniusban véglegesítik majd a támogatási csomagot, és - mint Stoltenberg fogalmazott - világossá teszik, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van. A főtitkár nem kívánt találgatni a taggá válás időpontjáról,
de ismét utalt rá, hogy az csak akkor lehetséges, ha az ország visszanyeri szuverenitását és függetlenségét.
A tagállamok várhatóan megvitatják a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzésére alkalmat adó új intézmény, a NATO-Ukrán Tanács létrehozásának a lehetőségét is. A jelenlegi keretek között a felek csak konzultálnak, a tervbe vett testület viszont döntéshozatali jogkörökkel bírna, és a kijevi kormány a szövetségesek egyenrangú partnereként venne részt benne.
A brüsszeli megbeszéléseken szó lesz arról is,
hogyan lehetne fokozni a szövetségesek védelmét friss erőkkel és katonai képességekkel. A tagállamok tárcavezetői
- kiegészülve Ukrajna és az Európai Unió képviselőivel - találkoznak hadiipari gyártókkal is, hogy közvetlenül megvitassák velük, hogyan lehetne növelni a termelést, biztosítani az ellátási láncokat és felszámolni az együttműködés útjában álló akadályokat.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján szóba került Svédország NATO-csatlakozása, amelyet Törökország és Magyarország hátráltat. A főtitkár azt mondta:
folynak a tárgyalások a török féllel, és még mindig lát lehetőséget rá, hogy a skandináv ország a vilniusi csúcstalálkozó előtt zöld utat kapjon a tagságra.