Gulyás Gergely a HírTV Bayer Show című műsorában azt mondta: a pedagógusok béremelése akkor sem marad el, ha nem érkeznek meg időben az uniós források. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ebben az esetben is közel 50 százalékkal nőni fognak a bérek a ciklusban. „Minden évben 10 százalékkal akkor is emelünk” – jelentette ki.
Hozzátette: vállalták, hogy ha az uniós pénzek megérkeznek, ezek egy részét a pedagógusbérek emelésére fordítják majd. De szerinte akkor is magyar pénzből tennék ezt „egy szerény, a 10 százalékot alig meghaladó brüsszeli jóváhagyás mellett”.
Megszorításokból jeles: idén kevesebbet költ oktatásra az Orbán-kormány, mint 2010-benTASZ: Magyarország bukhatja az uniós pénzeket, ha a parlament elfogadja az Orbán-kormány tanárokat sújtó státusztörvényétA menekültügyi megállapodásról úgy vélekedett, ezzel a szabályozással az EP egy meghívólevelet adott ki mindenkinek, aki Európába akar jönni. Azt mondta, az elosztási kérdések is elfogadhatatlanok, „mindenféle kötelező kvóta elfogadhatatlan”, de az, hogy Európa elfogad egy szabályozást, amivel „azt üzeni meg a világ összes migránsának”, hogy ide lehet jönni, „felfoghatatlan bűn”, ami az eddig megszokott társadalmi rend felszámolásához vezet.
Magyarország teljes vereségét hozta a menekültügyi megállapodás, az Orbán-kormány hiába háborogGulyás Gergely a 2024-es magyar uniós elnökségről is beszélt: szerinte „valóban el lehet gondolkodni, hogy ennek az Európai Uniónak az elnökségét nem betölteni büntetés vagy jutalom”. Úgy vélekedett,
hazánk tesz szívességet az Európai Uniónak, hogy egy olyan kormány, ami már komoly tapasztalatokkal rendelkezik, hajlandó hat hónapon keresztül ellátni az elnökségi feladatokat.
Majd arról beszélt, hogy jogi értelemben az Európai Parlamentnek semmi köze az uniós elnökséghez, ezt csak a kormányok tudnák elvenni nagy, minősített többséggel. Ám ennek a veszélye – „ha ez egyáltalán nagy veszélynek tekinthető” – nem áll fenn – jelentette ki.
Korábban lapunk is megírta, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról szóló újabb állásfoglalását. Az EP öt meghatározó frakciója által jegyzett határozat megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. Az EP ezért felszólította a kormányok képviselőiből álló Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni.
Az Igazságügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban az atv.hu-val közölte: a 2024 második félévi uniós elnökséget Magyarország fogja betölteni, erről évekkel ezelőtt hozott határozatot a tanács, és ezzel ellentétes jelzés nem érkezett.
Az EP nagy többsége kétségbe vonja a magyar EU-elnökség létjogosultságátVarga Judit tárcája szerint nem érkezett jelzés az Európai Tanácstól arról, hogy Magyarország ne tölthetné be az uniós elnökséget