Bár az Orbán-kormány másokat vádol a pedagógus-béremelés késleltetésével, valójában a státusztörvény elfogadása miatt eshet kútba az életpályamodell, amelyet EU-s forrásokból akarnak finanszírozni.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében hangsúlyozza: ha Magyarország részesülni akar a fejlesztési pénzekből, a kormánynak be kell tartania a saját maga által vállalt feltételeket, vagyis nem hozni alapjogsértő törvényeket, és valódi társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie a jogalkotást. A státusztörvény esetén egyik feltétel sem teljesül.
„A jogszabály péntekre tervezett elfogadása mind az érdemi egyeztetés hiánya miatt, mind az Európai Unió Alapjogi Chartájába ütköző tartalma miatt az uniós finanszírozás elvesztését jelentheti”
– írja a TASZ.
Már a törvény elfogadásának módja is problémás
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) egy megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között, több mint 1000 milliárd forint EU-s fejlesztési forrás elköltéséről. Ennek a pénznek a döntő többségét a közoktatásra tervezi költeni a magyar kormány. Az Európai Unióval folyó, jogállamisággal kapcsolatos vitákhoz kapcsolódva az EFOP Plusz rögzíti, hogy a program keretében Magyarországnak maradéktalanul be kell tartania az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Ez a vállalás úgynevezett „horizontális feljogosító feltétel”, teljesítésének elmulasztása a finanszírozás felfüggesztését vonja maga után.
Orbánék lezárják a Parlamentet a státusztörvény vitájának napjánA státusztörvény azonban számos ponton ellentétes az Alapjogi Chartával, a javaslat rendelkezései sértik, illetve veszélyeztetik
a gyermekek mindenek felett álló érdekét és gondoskodáshoz való jogát,
az oktatáshoz való jog részét alkotó tanszabadságot,
a tanulók és szüleik magánélethez való jogát,
a pedagógusok mint munkavállalók jogait,
és ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jognak és a diszkriminációtilalomnak követelményeivel.
Az Orbán-kormány azt is vállalta, hogy nem vezet be egyoldalúan a pedagógusok szakmai autonómiáját csökkentő, munkaterheiket növelő szabályokat, hanem egyeztet és konszenzusra törekszik a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel. A státusztörvény szövege és tervezett elfogadásának módja egyáltalán nem felel meg ezeknek a vállalásoknak, így az EU már önmagában ezért is visszatarthatja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket.
Megbüntetnék a pályaelhagyókat, végkielégítésükkel is zsarolhatják a tanárokatTöbb szervezet is beállt a kezdeményezés mögé
A TASZ közleményéhez 21 szervezet (Levegő Munkacsoport, Hívatlanul Hálózat, Magyar Anyák, Pedagógusok Szakszervezete, Szülői Összefogás, Civil Kollégium Alapítvány, Ökotárs Alapítvány, Amnesty International Magyarország, Padtársak Miskolc közössége, Egységes Szülői Front - Szeged, aHang, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Motiváció Oktatási Egyesület, Pedagógus Egység, Romaversitas, Hálózat a Tanszabadságért, Civil Közoktatási Platform, Magyar Európai Nők, Egységes Diák Front, Civil Bázis, Nyomtass te is!) csatlakozott.
Úgy vélik, hogy az szolgálná a pedagógusok, a diákok, a szülők, illetve az egész társadalom érdekét, ha a kormány visszavonná az EU-felé tett vállalásokkal ellentétes a javaslatot. „A szervezetek továbbra is arra kérik a kormányt, hogy az érintettek érdemi bevonásával kezdjen átfogó oktatási reformba, hiszen a ma osztálya a holnap országa” – írták.
Itt a lista, szétszedték a tanárok a Pintér-féle-státusztörvény tervezetétRétvári Bence és a Belügyminisztérium korábban többször is azt hangsúlyozta, hogy a Magyarországnak járó uniós források felhasználásával emelnék meg a pedagógusok átlagbérét. A belügyi tárca pedagógusnapi közleményében úgy fogalmazott, a béremelést eddig is csak az késleltette, hogy az Európai Unió húzza az időt, és nem fizeti ki a pénteket.
Múlt héten lapunk is beszámolt arról, hogy kedden, éjszaka fél tizenkettő körül került fel a parlament honlapjára a pedagógusok új jogállásáról – címe szerint az új pedagóguséletpálya-modellről – szóló törvényjavaslat, amit a Belügyminisztérium (BM) dolgozott ki, de Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be. Pintér Sándor belügyminiszter a tervezet „előadójaként” van feltüntetve. A dokumentumban több meglepetés volt, legalább 20 pontról nem is szóltak a tanároknak, és a szakszervezetek is élesen bírálták a tervezetet.
Vészforgatókönyvvel készülnek az iskolák, hogyan élhetik túl szeptembertől az egyre nagyobb tanárhiánytAz Európai Bizottsághoz fordul a PDSZ az érdemi egyeztetés nélkül benyújtott státusztörvény miatt