;

Szerbia;bíróság;Koszovó;

Az észak-­koszovói szerbek erőszakos vasárnapi fellépésükkel maguk ellen hangolták a nemzetközi szereplőket, akik élesen elítélték a KFOR-katonák elleni támadásokat

- Szabadlábon védekezhetnek a Szerbiában elfogott koszovói rendőrök

Véget vetettek a harmincnapos előzetes letartóztatásuknak.

A kraljevói bíróság hétfőn úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhetnek az ellenük felhozott vádak ügyében a június 14-én elfogott koszovói rendőrök.

A koszovói rendőrség különleges egységének három tagja ellen fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállítása, birtoklása, hordozása és kereskedelme a vád. A bíróság közleménye szerint a testület megerősítette a vádat, egyúttal

véget vetett a vádlottak harmincnapos előzetes letartóztatásának.

Szijjártó Péter délelőtt a Facebook-oldalán közölte, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt: a múlt heti találkozójukon megfogalmazott kérésének megfelelően a szerb hatóságok hamarosan kiengedik az őrizetből a korábban elfogott három koszovói rendőrt. Hozzátette, hogy „Orbán Viktor nagyra értékeli a szerb elnök lépését, melyet súlyos kihívásokkal terhelt időszakban hozott meg, s mely döntés világos bizonyítéka a szerb és a magyar nemzet közötti mély barátságnak és a két ország közötti stratégiai együttműködésnek”.

Míg Szerbia szerint a koszovói rendőröket Közép-Szerbiában fogták el, Pristina szerint a férfiakat nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, vagyis gyakorlatilag elrabolták őket.

Koszovóban május végén törtek ki zavargások, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR) – magyar és olasz katonákra –, amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.

Szavai szerint az orosz miniszterelnök-helyettessel, az orosz külügyminiszterrel és a belarusz külügyminiszterrel is telefonon egyeztetett.