Nincs inzulinhiány, biztonságos az ellátás – közölte a Belügyminisztérium miután az egyik nagy gyógyszergyártó, a Sanofi bejelentette, világszerte befejezi több olyan humán inzulin gyártását, amit hazai cukorbetegek ezrei is használnak. Az orvosok nem olyan nyugodtak, mint a belügyi tárca: szerintük a megszűnő készítmények miatt szükségessé váló terápiaváltás sokféle nehézséget okoz, és a meglévő hiánycikkek mellett további, a cukorbetegségre ható készítmények elérhetőségét lehetetlenítheti el. A betegek ezreinek terápiaváltása sem lesz egyszerű, mert a diabetológusok túlterheltek.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a háziorvosoknak négy napja küldött levelében arról írt, hogy júliustól egyes inzulinkészítmények elérhetősége megváltozik. Egyúttal arra kérte őket: a humán-inzulin készítmények felírása előtt érdeklődjenek a közeli gyógyszertáraknál, mi érhető el náluk.
Inzulinhiányra figyelmeztetett egy levélben az egészségügyi államtitkárAz inzulinra szoruló betegeknek úgynevezett humán vagy analóg inzulint írhat az orvosa. Az előbbi olcsóbb, az utóbbi drágább a költségvetésnek. Míg az első használata naponta többszöri vércukorméréssel és gyógyszerbeadással jár, addig az utóbbit elég naponta egyszer szúrni, hogy egyensúlyban tartsa a beteg vércukorszintjét. Az analóg inzulin azonban egy 2012-es jogszabály-módosítással csak annak jár teljes támogatással, aki hozza a megkívánt vércukorértéket. Ezt negyedévente vérteszttel ellenőrzik. A jogszabály szerint fél éven belül két alkalommal mért, 8 százalék alatti HbA1c-értéket kell prezentálni. A rendelet szigorú következményei alól – többszörös módosítás után – mentesülhettek a 18 éven aluliak, és azok a diabéteszesek, akiknek legalább egy – az orvosi dokumentációban feltüntetett – súlyos, az elhárításhoz külső segítséget igénylő hypoglykaemiás eseménye volt.
Aki viszont „elbukta” ezt a „vizsgát” az csak magasabb térítési díj ellenében juthat a modernebb készítményhez, vagy át kell térnie a humán inzulinra.
A szabályozás része az is, hogy valamennyi betegnek első terápiaként kizárólag humán inzulin írható fel. Ha bizonyítja negyedév múlva, hogy képes az életmódbeli ajánlások szerint élni akkor térhet át a modernebb és „betegbarátabb” analóg készítményre.
Most a problémát az okozza, hogy a Sanofi bejelentette, július elsejétől világszerte leállítja humán inzulin termékei (Insuman Rapid, Combi25 és Basal) gyártását. A döntést azzal indokolták,
hogy a gyártási és az ellátási láncban jelentkező kihívások néhány humáninzulin termékük esetében kritikus ellátási problémákhoz, valamint termékhiány kialakulásához vezettek.
Viszont azért, hogy a modernebb készítményeikkel biztonságosan elláthassák a betegeket a gyártási problémákkal érintettek forgalmazását megszüntetik.
A Belügyminisztérium közleménye szerint a gyártó a nagyobb haszna érdekében négy gyógyszert kivon a piacról, s ezt a négy készítményt Magyarországon 14 ezer beteg használja. Ezzel szemben a gyártó lapunkat úgy tájékoztatta,
hogy a Magyar Diabétesz Társaság adatai szerint 15-25 ezer a számuk.
A tárca közleménye azzal folytatódik: „Mintegy 30 ezer beteg másik két cég humán inzulint tartalmazó készítményét alkalmazza, melyekből folyamatos az ellátás, a nagykereskedők megfelelő készlettel rendelkeznek, az ellátás nincs veszélyben. A humán inzulint tartalmazó készítmények ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, így a kivonásra kerülő termékeket használó betegek kezelése a másik két cég termékével biztonságosan folytatható. Az egyes készítmények közötti váltásnál szükség lehet az adagoló eszközök megváltoztatására is. Az adagoló-tollakat szakorvos tudja támogatással felírni, illetve térítésmentesen beszerezhetőek a diabetológiai gondozókban.”
Vannak patikák, amelyek a most megszűnő készítményekből több havi készletet gyűjtöttek be, míg másoknál már kifogytak ezek az inzulinok. Lapunk nagykereskedői forrásból úgy értesült,
hogy nekik körülbelül kétheti készletük van a raktáraikban. Lényegében ezalatt kellene az orvosoknak átállítaniuk a betegeiket a helyettesítő termékekre.
Bár Takács Péter háziorvosoknak arról írt, hogy új szakorvosi javaslatra nincs szükség, mert a meglévővel is bármely gyártó készítménye rendelhető, a gyakorlatban mindez nem olyan egyszerű.
– Ma már három olyan beteg jött a szakrendelésre, akiknek a hiánycikké vált gyógyszerek helyett kellett új inzulin-terápiát beállítani – mondta lapunknak egy diabetológus főorvos. Hozzátette: ugyan általában a humán-inzulinok dózisa nagyjából egyforma, de gyártónként egy-három egység különbséggel mindenképpen lehet számolni. Azaz a betegnek gyakoribb méréseket kell csinálnia, hogy kitapasztalja, mennyire van szüksége az új inzulinból ahhoz, hogy ugyanazt a hatást elérje, mint a korábbival. Ez az első időkben komoly odafigyelést igényel. A most megszűnő készítményeket helyettesítők más kiszerelésűek,
emiatt a betegnek újra kell tanulniuk a beadáshoz szükséges eszközök használatát.
– Eddig háromhavonta rendeltem vissza a betegeimet – mondta a főorvos. – Előjegyzéssel rendben zajlott az ellátásuk. Most viszont ez a rend erősen borulhat. Sok helyen a több szakorvos használja ugyanazt a rendelőt, azaz nem lehet korlátlanul kitolni a betegfogadás idejét.
A szakember beszélt arról is, ha most át is állítja a betegeit új inzulinra,
akkor azok is hiánycikké válhatnak, hiszen az inzulin az a gyógyszer, amely egyetlen országban sincs korlátlan mennyiségben.
A diabetológusok további terhelése okozhat még új problémákat, hiszen Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint már most is 50 napos előjegyzéssel működnek ezek a szakrendelések.
A belügyminiszter a hét elején visszavonta Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatójának vezetői megbízatását - írta a Magyar Hang. Arról lapunk írt korábban: az országos tiszti főorvos, vagyis Müller Cecília felügyelheti a gyógyszerpiacot is, mert az OGYÉI-t beolvasztják a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK). Úgy tudjuk a két hivatal összevonása augusztus 1-ig megtörténik. A terület új vezetőjeként eddig több gyógyszeripari szakembert is megkerestek. A jelöltek között emlegették Pozsgay Csillát, az OGYÉI volt főigazgatóját, Ilku Líviát, aki korábban a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségét és a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportját is vezette. A harmadik jelölt Lukács Ferenc, aki jelenleg is az OGYÉI munkatársa és a Covid-járvány idején Müller Cecília közeli munkatársa volt.
