beruházás;Alkotmánybíróság;Lázár János;alaptörvény;normakontroll;Novák Katalin;

Novák Katalin aggódik a törvény kiüresítése miatt

- Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz fordult, jogsértőnek tartja Lázár János új beruházási törvényét

Az államfő legfőbb gondja, hogy a nemrég elfogadott, augusztustól bevezetni kívánt jogszabályt akár egy miniszteri rendelettel is felül lehetne írni.

Előzetes normakontroll eljárást indítványozott Novák Katalin köztársasági elnök a nemrég elfogadott beruházási törvényről – szúrta ki a Telex az Alkotmánybíróság honlapján. A kezdeményezés azt jelenti, hogy hiába jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az Országgyűlésben július 4-én elfogadtatott jogszabály, pontos nevén „az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt” egyelőre nem hirdeti ki annak ellenére, hogy Lázár a napokban még sajtótájékoztatót is tartott arról, hogy az már augusztus 1-jétől életbe lép. Ez egyelőre nem valószínű.

Az államfő azt kéri a testülettől hogy a törvénynek azt a szakaszát vizsgálja meg az Alaptörvénnyel összhangban, amely szerint miniszteri rendelettel felül lehetne írni az állami építési beruházások rendjére vonatkozó, részletes és átfogó – sarkalatos – szabályokat. – Az érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, valamint a sarkalatos törvények módosítását, a felhatalmazó rendelkezéseket és a korlátlan mérlegelés kizárását, az alkotmányos követelményeket, ami végső soron a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonságot okozza – fogalmazta meg álláspontját Novák Katalin.

Aahogy arról lapunk is beszámolt, Lázár János két napja még azt nyilatkozta, hogy „az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit”, és kiemelte, hogy a jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől. – Garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, emellett célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság – emelte ki a tárcavezető „patriótának” nevezve a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kkv-kat kívánják bevonni az állami beruházásokba.

Nem kevés pénz sorsáról van szó, ugyanis ha a törvény hatályba lépne, annak alapján összesen 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást fejeznének be a tárca felügyelete alatt, továbbá 1300 milliárd forint értékben 200 új beruházást készítenének elő.

Miután az eddigi 25 ezer helyett 30 ezer lakosonként kell legalább egy postát fenntartani, számos olyan településen is vége lehet a fiókoknak, amely eddig nem volt érintett a hivatalbezárásban. Körképünkből kiderült, a városvezetők félnek és értelmetlennek tartják a változást.